Mérgező halak: hogyan csökkenthetjük a fogyasztásukkal járó kockázatokat?
Az egészséges táplálkozási irányelvek évek óta hangsúlyozzák a hal rendszeres fogyasztásának előnyeit. A halak kiváló forrásai az ómega-3 zsírsavaknak (különösen a DHA-nak és az EPA-nak), valamint olyan tápanyagoknak, mint a szelén, kalcium, A- és D-vitamin. Ezek különösen fontosak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, az agy fejlődésében és az immunrendszer támogatásában. Azonban egyre több szakértő hívja fel a figyelmet arra, hogy a halak - különösen a nagyobb testű tengeri ragadozók - metil-higanyt tartalmazhatnak, ami idegméregként hathat a szervezetre.
Mit keres a higany a halban? A metil-higany, egy szerves higanyvegyület, a tengeri tápláléklánc során halmozódik fel a halakban, különösen a hosszú életű, ragadozó fajtákban, mint például a kardhal és a gyakran fogyasztott tonhal. Ez az anyag rendkívül neurotoxikus, ami azt jelenti, hogy súlyosan károsíthatja az idegrendszert. Különösen veszélyeztetettek a magzatok, csecsemők és kisgyermekek, mivel már alacsony koncentrációban is negatívan befolyásolhatják az agy fejlődését, a kognitív funkciókat, sőt a viselkedést is. Emellett a metil-higany a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát is fokozhatja.
A halak fogyasztásának előnyei általában meghaladják a higany káros hatásait, ezért nem szükséges teljesen elhagyni a halételeket, de érdemes odafigyelni a halfajták kiválasztására, illetve bizonyos fajták bevitelének csökkentésére. A CNSA ajánlása szerint a kerülendő vagy korlátozandó fajok, amelyekből hetente legfeljebb 1 adagot fogyasszunk:
Ezzel szemben előnyben részesítendők a következő fajták, amelyek zsíros, kisebb méretű, alacsony higanytartalmúak:
Szintén ajánlottak azok a tenyésztett halak, amelyek növényi alapú takarmánnyal neveltek, így alacsonyabb szennyezőanyag-tartalmuk.
Az alacsonyabb higanytartalmú fajták választása mellett sokat számít, ha változatosan fogyasztjuk a különböző halakat - ez is segít elkerülni a túlzott higanybevitelt.
