Metaverzum: nem tűnt el, csupán új dimenzióba lépett | Fintech.hu

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója egy régi, de izgalmas témát vettek újra górcső alá: mi lett a metaverzummal? A kérdés jogos - a néhány éve még minden techcég zászlaján lobogó fogalomról ma alig hallani valamit. A válasz viszont nem az, hogy meghalt, hanem az, hogy átalakult.

Néhány évvel ezelőtt a metaverzum fogalma a következő generációs internetként bontakozott ki előttünk. E vízió egy hatalmas, interaktív virtuális universumot festett le, ahol a valóság és a digitális dimenzió határai elmosódnak. Ebben a lenyűgöző térben avatárok segítségével dolgozunk, vásárolunk, szórakozunk és élünk, felfedezve a lehetőségek szinte végtelen tárházát.

A Facebook jövőjét radikálisan új alapokra helyezte, amikor 2021-ben átnevezte magát Metára, ezzel is hangsúlyozva elkötelezettségét a metaverzumban rejlő lehetőségek kiaknázása mellett. Azonban a projekt nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és jelentős pénzügyi veszteségeket okozott: a Meta Reality Labs ágazata 2025 elejére már 68 milliárd dolláros mínuszt könyvelt el. Ez a helyzet nemcsak a Metát érintette; más iparági óriások, mint a Disney és a Microsoft is kénytelenek voltak lelassítani vagy teljesen leállítani metaverzummal kapcsolatos fejlesztéseiket.

A "metaverzum-lufi" kipukkadásának több oka volt:

A metaverzum ígéretét így elmosta az AI-robbanás - és a "metaverzum" szó maga is negatív felhangot kapott. Az Apple például a Vision Pro headsetjét nem így, hanem "spatial computing" (térbeli számítástechnika) néven kommunikálja, tudatosan elkerülve a lejáratódott fogalmat.

A metaverzumnak tehát nem a végső búcsúját kell vennünk, csupán új irányt vett. A hatalmas, mindent magába foglaló univerzum helyett most már a célzott, üzleti szempontú megoldások dominálnak.

Digitális ikrek segítik a gyártást és a tervezést: a gépsorok vagy épületek pontos virtuális másán lehet hibát keresni, optimalizálni, mielőtt a valóságban bármihez nyúlnánk.

Az ipari AR (Augmented Reality - kiterjesztett valóság) révén a szerelők és mérnökök valós időben kapnak vizuális útmutatást, az építőiparban pedig az AR integrációja már most is napi gyakorlat. A metaverzum-alapú szimulációk a pilóták, orvosok vagy technikusok képzésében is forradalmasítják a tréninget - olcsóbban, biztonságosabban és gyorsabban.

A fogyasztói oldalon a metaverzum szelleme ma a gaming platformokon él tovább. A Roblox és a Fortnite több tízmillió felhasználót vonzanak, miközben headset nélkül, mobilon és laptopon is bárki csatlakozhat. Az alapelv ugyanaz maradt: a játékos valós pénzért digitális tárgyakat vásárol, és egy online közösség részévé válik - csak épp a körítés lett reálisabb és élvezhetőbb.

Még a 2003-ban elindult Second Life is napjainkban is virágzik, ami remekül szemlélteti, hogy az emberek folyamatosan új utakat keresnek a digitális létezés kifejezésére. Nem csupán egyetlen univerzumban, hanem sokkal inkább számos, kisebb virtuális térben kívánják megvalósítani önmagukat.

A digitális világ, ahol minden és mindenki egyazon térben létezik, egyelőre csupán egy vágyott utópia. Azonban a metaverzumnak alapot adó technológiák – mint a virtuális valóság (VR), a kiterjesztett valóság (AR) és a digitális szimuláció – már most is jelentős üzleti lehetőségeket kínálnak.