Évente körülbelül 1 mázsa élelmiszert pazarol el a magyar lakosság – beindult a Nagy Diák Fenntarthatósági Teszt! | Váci Napló Online

Rengeteg élelmiszert pazarolunk el, csak Magyarországon átlagosan mintegy 1 mázsa ételt dob ki a szemétbe egy ember. A húsfogyasztás és az energiafogyasztás csökkentésével, valamint az újrahasznosítás növelésével sokat tehetnénk bolygónk megmentéséért. E témaköröket öleli fel sok tudományos információval, adattal egy országos edukatív játék, a Nagy Diák Fenntarthatósági Teszt, ami a Magyar Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány partnerségében, a DUE Médiahálózat szervezésében zajlik.

Földünk megóvása érdekében mindannyian tehetünk valamit. Elengedhetetlen, hogy a tudományosan megalapozott ismeretek mellett a környezettudatos gondolkodásmód és a klímaválság jelensége iránti tudatosságot átadjuk a következő generációnak. Ez a fiatal korosztály lehet az, aki a legnagyobb hatással lesz a globális problémák, például az energiafelhasználás csökkentése, a húsfogyasztás mérséklése és az újrahasznosítás terén. E célok érdekében indította el a DUE Médiahálózat a Nagy Diák Fenntarthatósági Tesztet, amely az Európai Bizottság NOPLANETB klímavédelmi projektjének részeként, a Magyar Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány együttműködésével jött létre. A verseny során többek között megtudhatjuk, hogy a magyar lakosság mennyi élelmiszert pazarol el, és milyen arányban égetik el a keletkező hulladékot hazánkban.

A NOPLANETB az Európai Bizottság programja, amivel jelen esetben nyolc EU-s országban finanszíroznak klímavédelmi célú, tudományos projekteket. A nyolc állam egyike Magyarország, ahol a Magyar Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány pályáztatja, majd segíti a projekteket, köztük az először induló Nagy Diák Fenntarthatósági Tesztet. A DUE Médiahálózat új edukatív játékának célja, hogy a résztvevők megtudják, milyen hatással van az emberi tevékenység bolygónkra, milyen következményekkel kell számolnunk, és mit tehetünk a klímaváltozás ellen. Mint Horváth Sándor, a NOPLANETB nemzetközi program tudományos tanácsának tagja elmondta: a teszt, és a többi projekt kiemelt szerepe, hogy megszólítsa a nem elkötelezett, azaz az ingadozó, kételkedő embereket.

A Nagy Diák Fenntarthatósági Teszt mindhárom fordulója digitális formában zajlik. A kihívás kérdéseit Hetesi Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának Víz- és Környezetbiztonsági Tanszékén dolgozó egyetemi docens és csapata állította össze. A 150 feladvány a fenntarthatóság különböző aspektusaira összpontosít, lehetőséget adva a résztvevőknek, hogy mélyebb betekintést nyerjenek e fontos témakörbe.

Magyarországon az anyagában hasznosított hulladék mennyisége jelentős előrelépésen ment keresztül, amiért nagy részesedés illeti a szelektív gyűjtést, amely már a legapróbb falvakban is elérhető - nyilatkozta Hetesi Zsolt. 2015-höz képest 2021-re a hasznosított hulladék aránya 68%-ra nőtt, ezzel az országunk az EU középmezőnyébe került. Összehasonlítva más országokkal, Romániában csupán 2%, míg Hollandiában 34% a recirkulált újrahasznosítás aránya, míg nálunk a KSH statisztikái szerint ez a szám 7%-ot mutat.

A fogyasztói társadalom következményeként napjainkban hatalmas mennyiségű élelmiszer kerül a szemétbe, és ezt a problémát a Nagy Diák Fenntarthatósági Teszt is hangsúlyozza. A legfrissebb KSH adatok szerint Magyarországon egy főre vetítve évente 91 kilogramm élelmiszert dobunk ki. Érdekes megfigyelni, hogy a hulladék 71%-a a háztartásokból származik, míg 17%-a a termelési folyamatok során keletkezik. A kereskedelmi szektor 6%-kal, míg a vendéglátás 2%-kal járul hozzá a kidobott élelmiszerekhez. Habár az EU országai között a középmezőnyben helyezkedünk el, sajnos a tendenciák azt mutatják, hogy a helyzetünk folyamatosan romlik.

Hetesi Zsolt szerint az energiafogyasztás észszerűsítése mellett a húsfogyasztás radikális csökkentésével sokat tehetnénk a bolygónk megmentéséért.

Hetesi Zsolt szavaival élve, a 70-es években a családok asztalára csupán heti 1-2 alkalommal került hús, míg napjainkban a legtöbb ember mindennap húst fogyaszt. Ez a változás nem csupán a táplálkozási szokásokat érinti, hanem a hús előállításának környezeti hatásait is. A sertés, baromfi és marha tartásának környezeti következményei aggasztóak, hiszen a megnövekedett húsfogyasztás következtében egyre nagyobb területeket vonunk el az őserdőktől a mezőgazdaság javára. Jelenleg az összes szántóföld területe 1,4 milliárd hektárt, míg a legelők 2 milliárd hektárt tesznek ki a Földön. Érdemes megjegyezni, hogy a legelők egy része visszaadható lenne a természetnek. Az emberi tevékenység következtében a Földön élő gerincesek összlétszáma drámaian csökkent: az egykori 300 millió tonnás populáció mára 1800 millió tonnára zsugorodott. Külön érdekesség, hogy az otthoni kedvencek, például a macskák száma már elérte az 1 milliárdot, és ők is húsra van szükségük.

A vetélkedősorozat három izgalmas fordulóból áll, és minden szakasza online formában valósul meg. Az elődöntőbe való jelentkezés időszaka január 24-től április 20-ig tart, ahol a legjobban teljesítő 1000 játékos április 24-én mérhetik össze tudásukat a középdöntőben. A végső összecsapásra április 28-án kerül sor, amikor kiderül, ki a legelkötelezettebb fiatal klímavédő. A teszt kitöltése bárki számára elérhető, de a versenydíjakért – köztük egy menő Mountain Bike-ért – csak a 14-24 éves korosztály tagjai indulhatnak.

Az eredményhirdetés és a díjátadó ünnepsége május 23-án kerül megrendezésre Budapesten, a 32. Országos Ifjúsági Sajtófesztivál keretein belül. További részletekért látogass el a www.due.hu vagy a nagydiaktesztek.hu weboldalakra! (Fotó: FEEPIK) ♦

Related Oszd meg, hogy mások is tudjanak róla!