Mit állít a Századvég? - A belső kereslet emelkedése kedvező hatással lehet a gazdaság növekedésére.
A belső kereslet emelkedése hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez - tájékoztatott a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Az intézet előrejelzése alapján 2024-ben a magyar gazdaság 0,7%-os, 2025-ben 2,6%-os, míg 2026-ban 3,1%-os bővülésre számíthat.
A harmadik negyedéves GDP-adatok alapján a magyar gazdaság növekedési perspektívái némileg kedvezőtlenebbé váltak. A szakértők arra is rámutattak, hogy a geopolitikai helyzetből adódó árfolyamkockázatok továbbra is jelentős bizonytalanságot jelentenek az importált infláció szempontjából.
A növekedés motorját a következő évben a fogyasztás adhatja, amely a várakozásaik szerint jövőre 3,3 százalékkal növekedhet, a gazdasági akciótervnek és a lakossági állampapírok után járó kamatok kifizetésének köszönhetően. A beruházások terén enyhe növekedésre számítanak, míg az export 5,6 százalékkal bővülhet 2025-ben - összegezték.
A közlemény alapján az infláció idén 3,7%-ra, jövőre pedig 3,6%-ra csökkenhet, míg 2026-ra várhatóan 2,9%-on stabilizálódik.
A nemzetközi dezinflációs trendek a következő két évben is várhatóan folytatódnak, ami kedvező hatással lehet a magyar árszínvonal alakulására - hangzott el. Emellett kiemelték, hogy a forint árfolyamának alakulása is kulcsfontosságú a jövőbeni években: amennyiben a forint gyengébb teljesítményt mutat, az árszínvonal növekedése továbbra is 3,0 százalék fölött maradhat.
A forint árfolyama jelentős hatással van a jegybank döntéshozatali lehetőségeire. A következő negyedévekben várhatóan minimális mozgástér áll rendelkezésre a kamatok csökkentésére, ugyanakkor hosszabb távon a piaci elemzők kedvezőbb kamatkörnyezet kialakulására számítanak. Az előrejelzések szerint 2024-ben a magyar bruttó hazai termék (GDP) 0,7%-kal nőhet, míg az elkövetkező két évben a bővülés üteme 2,6%-ra, illetve 3,1%-ra emelkedhet.
Az év közbeni pozitív fogyasztási mutatók alapján az idei évre 4,0%-os növekedést prognosztizálnak. Ezt követően 2025-re 3,3%-os, míg 2026-ra 2,9%-os bővülés várható a fogyasztás terén.
Az emelkedő reálbérek, az inflációs dinamika csökkenése, a gazdasági akcióterv hatásai, illetve a 2025-ben esedékes lakossági állampapírkamatok kifizetése növelheti a fogyasztási kedvet és enyhítheti a lakosság "óvatossági motívumát".
A 21 pontos akcióterv két fontos aspektusból kívánja ösztönözni a lakossági kiadások növekedését: egyrészt a bérmegállapodások révén a jövedelmek emelésére törekszik, másrészt a lakhatási körülmények javításával serkenti a lakossági beruházásokat, például új ingatlanok, lakások vagy házak vásárlását - áll a jelentésben.
Jelezték, hogy a beruházások várhatóan 2024 során 9,1 százalékkal csökkennek. A következő években a gazdaságpolitikának egyik központi feladata lesz a kis- és középvállalkozások (kkv) finanszírozási lehetőségeinek bővítése, valamint a beruházásaik támogatása.
Azonban ezzel és az alacsony kamatkörnyezettel együtt is a beruházási aktivitás lassú élénkülésére számítanak, 2025-ben 0,8 százalékkal növekedhetnek a beruházások, 2026-ban viszont már 4,1 százalékos bővülés várható.
A Századvég elemzése alapján az export 2024-re 1,3 százalékos csökkenést mutathat, ezt követően azonban 2025-ben 5,6, majd 2026-ban 4,6 százalékos növekedés prognosztizálható. A magyar export teljesítményét leginkább a külpiaci kereslet befolyásolja, különösen a német autóipari kapacitások alakulása, amely kapcsán továbbra is pesszimista előrejelzések vannak.
Ha a német ipari teljesítmény ismét növekedésnek indul, és valóban bővülni tud, az kedvezően befolyásolhatja a magyar exporttermékek iránti keresletet – emelték ki.
Az import terén 2024-re 2,4%-os csökkenést prognosztizálnak, míg a következő két évben, 2025-ben és 2026-ban, 5,9%-os, illetve 4,2%-os növekedés várható. Összességében a következő években, különösen 2024-ben és 2025-ben, a nettó export negatív értékeket mutathat, és a szakértők szerint a külkereskedelmi tevékenység csak 2026-tól kezd el pozitív hatással lenni a GDP növekedésére.
A 2024-es év harmadik negyedévében a foglalkoztatás csökkenése mellett az aktivitási szint is visszaesett, ezzel párhuzamosan pedig a munkanélküliek száma növekedett, ahogy arról korábban beszámoltak.
Nyilvánvaló, hogy a tavalyi évben a munkaerőpiacra frissen belépők közül sokan az elmúlt negyedévben sikeresen elhelyezkedtek. Az aktivitás csökkenésének hátterében valószínűleg az áll, hogy ezek az új belépők csupán átmenetileg váltak aktív munkavállalókká, és az árszínvonal stabilizálódása után inkább távoztak a piacról, mint például a diákok vagy nyugdíjasok.
Az új munkaerőpiaci egyensúly megtalálása egyrészt időigényes, másrészt több makrogazdasági folyamat - a globálisan jelentkező autóipari nehézségek, az építőipar lassulása - egyszerre sújtja a munkaerőpiacot, amely a munkáltatókat kivárásra sarkallja.
Elképzeléseik szerint 2024 végére a munkanélküliségi ráta 4,6 százalékra emelkedik, majd 2025-re a munkaerőpiac helyreáll, és a foglalkoztatottság növekedésével párhuzamosan a munkanélküliség 4,2 százalékra csökken.
A 2024-re vonatkozó költségvetési előrejelzések alapján a 4,5%-os GDP-arányos ESA-hiánycél teljesítése biztosnak tűnik. Már most is észlelhető, hogy az utolsó hónapban a költségvetés számára elegendő mozgástér áll rendelkezésre a hiánycél eléréséhez.
A várhatóan 73,2 százalékra rúgó év végi államadósság szintje mögött az a feltételezés húzódik meg, hogy a kormány hatékony intézkedéseket fog hozni az adósság csökkentésének érdekében. A 2025-ös költségvetési törvényben megfogalmazott 3,7 százalékos hiánycél elérhetősége jelenleg szigorú költségvetési fegyelem mellett reálisnak tűnik. Szakértők szerint azonban a legnagyobb kihívást a költségvetési intézmények és a szakmai fejezetek kiadásainak tervezett szinten tartása jelenti, amely komoly negatív kockázatokat rejthet magában.
A Századvég elemzése alapján az államadósság a bruttó hazai termék (GDP) 72,9%-ára csökkenthető, ami csupán 0,3 százalékponttal haladja meg a kormány által kitűzött célértéket.
