Négy jelentős kihívást jelent Magyarország számára a Gazprombank szankciója, azonban három esetben már körvonalazódnak a lehetséges megoldások.
Kedden délelőtt zajlott le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter éves meghallgatása a parlament gazdasági bizottságának keretein belül. A másfél órás esemény során a minisztert számos aktuális kérdésről faggatták, többek között az orosz földgázszerződésekkel, a Paks II. projekt részleteivel, valamint a Gazprombankra kirótt amerikai szankciók következményeivel kapcsolatban.
Tordai Bence képviselő rámutatott, hogy a 2021-ben megkötött gázbeszerzési megállapodás keretében az eredetileg napi 12,3 millió köbméteres orosz földgázmennyiség mára körülbelül 11 millió köbméterrel, az az összmennyiségében közel a duplájára nőtt.
Szijjártó Péter ehhez kapcsolódóan kiemelte, hogy Magyarország tárgyalásokat folytat Katarral 2027 utáni gázbeszerzésekről, azonban hazánkba a cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítása csak a délkelet-európai gázvezetékrendszeren keresztül valósulhat meg, amelynek kapacitása jelenleg nem elegendő az orosz gáz teljes körű helyettesítésére.
A külügyminiszter kiemelte, hogy a gázválság által leginkább érintett kelet-közép-európai országok már korábban is fordultak az Európai Bizottsághoz pénzügyi támogatásért, hogy fejleszthessék az új gázbeszerzési útvonalak infrastruktúráját. Azonban a bizottság válasza szerint ezekre a fejlesztésekre nem áll rendelkezésre forrás, mivel a fosszilis energiahordozók, beleértve a földgázt is, hamarosan kikerülnek az EU energiapolitikai stratégiájából.
A Gazprombankra kivetett amerikai szankciók kapcsán Szijjártó elmondta, hogy a tiltás Magyarországon négy területet érint:
A miniszter a közelmúltban Moszkvába látogatott, ahol megbeszéléseket folytatott Alexander Novak energetikáért felelős miniszterelnök-helyettessel, valamint a legnagyobb orosz energetikai vállalatok vezetőivel.
A négy ügy közül három esetben már sikerült jogi megoldásokat kidolgozni, míg a negyedik ügyben két alternatív javaslatot mérlegelnek.
A Paks II. projekt kapcsán Szijjártó hangsúlyozta, hogy a hazai villamosenergia-igény folyamatos növekedése indokolttá teszi új atomerőművi blokkok létesítését, amelyek biztosítják a stabil villamosenergia-termelési hátteret. A projekt előreláthatóan évente 3,5 milliárd köbméter földgáz és 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátását fogja elkerülni. A szerződés módosításával kapcsolatban kifejtette, hogy az ilyen nagy léptékű beruházások esetén, amelyek megvalósítása évtizedekre nyúlik vissza, elengedhetetlen a szerződések rugalmas kezelése. A Paks II. szerződése eddig már hatszor módosult, és az Európai Bizottság minden esetben támogatta a változtatásokat.
