Az iskolások talán nem is sejtették, hogy milyen gazdag a magyar feltalálók öröksége.

Iréneussz Károly József, a fizikában jártas szerzetes, a rádiótechnika korai mesterei között tartják számon. Az ő úttörő munkássága jelentős hatással volt a kommunikáció fejlődésére. A háttérben egy közel százéves, még mindig működő rádió áll, amely a múlt innovációinak élő tanúja.

A kiállítási pannókon az utóbbi 300 év világhírű feltalálói, köztük sok magyar Nobel-díjas is ott sorakozik: Irinyi János, akinek a gyufát köszönhetjük, Jedlik Ányos, a szódavizes üveg és dinamó feltalálója, Bánki Donát, a porlasztó megalkotója, Csonka János, az első magyar belső égésű gépjármű konstruktőre, Gaál Sándor, aki a ciklotront alkotta meg. De folytathatjuk Puskás Tivadarral, Károly Iréneusz Józseffel, aki először továbbított elektromágneses jeleket, Korda Dezsővel, aki a forgó kondenzátort 1893-ban szabadalmaztatta Németországban, Eötvös Loránddal, akiről elnevezték a torziós ingát, Segner Jánossal, aki a turbina ősének atyja, Bolyai Farkassal, Bolyai Jánossal, Tihanyi Kálmánnal, a nagy felbontású televíziós rendszer feltalálójával, Goldmark Károllyal, aki először állított elő mozgóképet, illetve - egyetlen nőként - Telkes Máriával, aki a napenergiát Glauber-só segítségével tárolta Amerikában.

Ma is Telkes-sütőnek hívják a napenergiával fűtött, hordozható alkalmatosságot. Még sok más kreatív, Nobel-díjas tudós elmét is meg lehet ismerni Szilárd Leótól kezdve a 2023-ban két másik kutatóval együtt fizikai Nobel-díjjal kitüntetett Krausz Ferencig vagy Karikó Katalinig, aki ugyanabban az évben a fiziológiai és orvostudományi díjat kapta meg Drew Weissmannal megosztva.