Az áprilisi időjárás nem sokkal maradt el a dobogó csúcsától - Kiderül - Meteorológiai előrejelzés

Az idei áprilisi középhőmérséklet csupán egy hajszálnyira maradt el a tavalyi rekorder értéktől. A három legmelegebb év között csupán 0,07 foknyi eltérés figyelhető meg. Sajnos a jövőbeli előrejelzések sem mutatnak kedvező irányt.

A Copernicus Klímaváltozási Szolgálat (C3S) legújabb jelentése szerint 2025 áprilisa a globális hőmérséklet szempontjából a második legmelegebb április volt az elmúlt évtizedekben. Az átlagos felszíni léghőmérséklet elérte a 14,96°C-ot, ami 0,60°C-kal magasabb az 1991 és 2020 közötti áprilisi átlaghoz képest. Bár a 2024 áprilisi rekordszámoktól 0,07°C-kal elmaradt, mégis felülmúlta a korábbi harmadik legmelegebb áprilist, ami 2016-ra tehető.

Az 2025. áprilisi felszíni hőmérséklet eltérése az 1991-2020-as időszak februári átlagához képest. | Forrás: Copernicus Éghajlatváltozási Szolgáltatás/ECMWF

A legfrissebb jelentés alapján már a 21. hónapban járunk az elmúlt 22 hónapból, amikor a globális felszíni hőmérséklet átlépte a +1,5°C-os határt, amely az iparosodás előtti időszakhoz, azaz 1850 és 1900 között mért átlaghoz viszonyítva jelentős emelkedést mutat. Továbbá, a legutóbbi 12 hónapos időszak (2024. május - 2025. április) hőmérséklete 1,58°C-kal volt magasabb a preindusztriális szinthez képest.

Samantha Burgess, az ECMWF (Európai Középtávú Időjárás-előrejelzési Központ) klímaváltozási stratégiai vezetője a következőképpen nyilatkozott: "2025 áprilisa világszinten a második legmelegebb hónap volt, tovább fokozva azt a tendenciát, amely szerint folyamatosan átlépjük az 1,5°C-os küszöböt. A klímaviszonyok folyamatos nyomon követése elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük, hogyan alakul éghajlati rendszerünk."

A globális felszíni hőmérséklet havi anomáliáinak ábrázolása 1850 és 1900 között, valamint 1940 januárjától 2025 áprilisáig, egy izgalmas időbeli trendet mutat. Az adatok minden évre külön idősorként kerültek megjelenítésre. Az idei évet a sötétpiros vonal, míg a 2024-es évet sötét narancssárga színnel jelöljük. A 2023-as év a sárga, míg a 2016-os a világos narancssárga vonallal van kiemelve. A többi év anomáliái vékony szürke vonalakkal vannak ábrázolva, így könnyedén nyomon követhetjük a hőmérsékletváltozások tendenciáit. Az adatokat a Copernicus Climate Change Service/ECMWF szolgáltatja, biztosítva a megbízhatóságot és a tudományos alaposságot.

Európában az áprilisi átlaghőmérséklet 9,38°C-ra emelkedett, ami 1,01°C-kal haladja meg az 1991-2020-as időszakra vonatkozó átlagot. Ez a hónap így a hatodik legmelegebb áprilisnak számít a kontinens történetében. Kelet-Európa, Nyugat-Oroszország, Kazahsztán és Norvégia területein melegebb időjárás volt tapasztalható, míg Törökország, Bulgária és Románia keleti vidékei, a Krím-félsziget, valamint Észak-Skandinávia hűvösebb időjárásáról számoltak be.

A világ különböző tájain eltérő hőmérsékletek uralkodtak: míg az orosz Távol-Keleten, Közép-Ázsiában, Észak-Amerika jelentős részein, Ausztrália egyes területein, továbbá az Antarktisz-félszigeten melegebb időjárás jellemezte a környezetet, addig Dél-Amerika déli vidékein, Kelet-Kanadában, Grönland északi szegletében, Észak-Ausztráliában és Kelet-Antarktiszon a hideg időjárás dominált.

Az áprilisi hónapban a 60. szélességi körök közötti övben a tengeri felszíni hőmérséklet (SST) 20,89°C-ra emelkedett, ezzel a második legmagasabb értéket érte el az áprilisi statisztikák történetében, csupán 0,15°C-kal elmaradva a 2024-es csúcsértéktől. Ezen kívül, több óceáni térségben is rendkívül magas hőmérsékletek tapasztalhatók, különösen az Atlanti-óceán északkeleti részein, valamint a Földközi-tenger vidékén.

Az Északi-sarkvidék jegének kiterjedése 3%-kal volt az átlag alatt, ezzel az áprilisi rekordok között a hatodik legalacsonyabb érték lett. Ugyanakkor az Antarktiszon már 10%-kal maradt el a jég mérete a szokásostól, ami a tizedik legalacsonyabb áprilisi érték a műholdas mérések kezdete óta (47 év).

Április hónap csapadékviszonyai szélsőséges ingadozást mutattak. Közép-Európa, Nagy-Britannia, Dél-Skandinávia és Kelet-Európa egyes területei szárazabbak voltak a megszokott átlaghoz képest. Ezzel szemben Dél-Európa, Észak-Norvégia, Dél-Finnország, valamint Nyugat-Oroszország területein jelentős csapadék hullott. Az Alpokban a heves esőzések következtében árvizek, földcsuszamlások és lavinák keletkeztek, ami komoly károkat okozott a környező területeken.

Északnyugat-Amerika, Közép- és Kelet-Ázsia, valamint Dél-Ausztrália egyes területein száraz, fojtó időjárás uralkodott, míg más helyeken, mint például Kanada, Alaszkában, az Egyesült Államok középnyugati államaiban, Dél-Afrikában, Észak-Ausztráliában és Dél-Amerika középső vidékein, heves esőzések váltottak ki áradásokat.