Karácsony fenyő nélkül elképzelhetetlen, de az ünnepi asztal tartalma is ugyanolyan fontos - Világgazdaság.
A karácsony közeledtével érdemes utánanézni annak is, hogy az ünnep elengedhetetlen kellékeinek ára hogyan változott az elmúlt években, mire számíthatunk a boltokban és a piacokon.
Bár gazdasági szempontból valószínűleg az ajándékozás tölti be a legfontosabb szerepet, a karácsonyfa hiánya az ünnepi hangulatból éppúgy hiányzik, mint a karácsonyi vacsora és a hozzá tartozó ínycsiklandó sütemények, legyen szó mézeskalácsról vagy éppen diós és mákos bejgliről. Az Oeconomus által készített összegzésből kiderül, hogy évente körülbelül 100 millió karácsonyfát értékesítenek Európában és Észak-Amerikában, ami jól mutatja, mennyire elengedhetetlen elemei ezek az ünnepnek.
A karácsonyfák hosszú és kalandos utat tesznek meg, mielőtt végül otthonunk melegében gyönyörködhetünk bennük.
A karácsonyfák termesztése mára globális iparággá fejlődött, és a legnépszerűbb fenyőfajta, a nordmann fenyő, amely az európai és magyar piacon egyaránt a forgalom 60%-át képviseli, Georgiában származik. A fenyőcsemeték nevelésének központja Dániában található, ahonnan évente körülbelül 10 millió karácsonyfát exportálnak világszerte.
A magyar piac évi 2-2,2 millió fenyőfát jelent minden évben, és mintegy 4100 hektáron termesztenek karácsonyfákat Magyarországon. Zala (1621 hektár), Vas (1197 hektár) és Somogy (833 hektár) vármegye vezeti a listát. Az Agroinform felmérése szerint idén 5-10 százalékkal, tehát az inflációt meghaladó mértékben drágulnak a fenyők. A családok mintegy háromnegyede 5-15 ezer forintot szán a karácsonyfára egy felmérés szerint.
A karácsonyi vacsora az ünnepi időszak szívét képezi, ahol a család és a barátok egy asztal köré gyűlnek, hogy együtt élvezzék az ízeket és a szeretetet.
A magyar családok körében az ünnepi asztalok elengedhetetlen részét képezik a halételek, hiszen a háztartások 80%-a él ezzel a hagyománnyal az ünnepi ebédek és vacsorák során. Ugyanakkor, ha megnézzük a hazai halfogyasztást, szembetűnő, hogy Magyarországon jóval a globális átlag (19 kilogramm/fő) alatt maradunk, hiszen évente mindössze 6,52 kilogramm halat fogyasztunk fejenként. Ez azt jelenti, hogy az éves halfogyasztásunk körülbelül 35-40%-át a különleges alkalmakra tartogatjuk. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly decemberben egy kilogramm pontyszelet vagy filé ára 4270 forint volt, míg az idei novemberi adatok alapján ez az összeg már 4410 forintra emelkedett. Ez csupán 3,3%-os áremelkedést jelentett egy év alatt, ami azt mutatja, hogy a ponty ára viszonylag stabilan alakult az utóbbi időszakban.
A mézeskalács készítéséhez nélkülözhetetlen hozzávaló az akácméz, amely tavaly 5990 forintot kóstált kilónként. Jó hír, hogy az idei évben ennél kedvezőbb áron juthatunk hozzá, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint novemberben az átlagos ár 5730 forintra csökkent. A dió ára viszont egy év leforgása alatt 5550 forintról 5720 forintra emelkedett kilogrammonként, így érdemes figyelemmel kísérni a piaci változásokat.
