Véget érhet a Hamász szócsöve? Katar "minimalizálja" az al-Dzsazíra hangerejét.
A médiavállalat hangnemének enyhülése diplomáciai előnyöket kínálhat Katarnak, azonban komoly kockázatokkal is jár. A palesztin közönség szemében a vállalat befolyása csökkenhet, ami lehetőséget adhat a radikálisabb és kevésbé ellenőrzött médiumoknak a térnyerésre. Ez pedig újabb feszültségeket generálhat a már amúgy is instabil helyszíneken.
A gázai konfliktus során számos dokumentum és katonai hírszerzési információ arra utal, hogy a katari állami médiacsoport szoros, koordinált viszonyt ápol a Hamásszal. Ez a gázai szervezet gyakran kritikátlanul terjeszti a terroristák állításait és az általuk közzétett információkat, működve ezzel mint a Hamász hangja.
A legélesebben és drámaian ez akkor mutatkozott meg, amikor 2024 október 17-én a hírtévé egy extrém veszélyességű helyszínre vitte el Jahja Sinwar terrorparancsnokot, hogy a körülmények "harci hangulatúak" legyenek. A Rafah-i körzetben akkor heves harcok dúltak, és szükség volt annak közvetítésére, hogy a vezető él és folytatja a küzdelmet.
A forgatás végén, miután a stáb elhagyta a helyszínt, egy izraeli drón bukkant rá a magára maradt parancsnokra. Ezt követően egy páncélos tüzelte porig az épületet. A Hamász hivatalosan is megerősítette, hogy elvesztették utolsó jelentős vezetőjüket. Az év folyamán Iszmáil Hanije politikai elnök, valamint Mohamed Deif és más parancsnokok is életüket vesztették.
Az Egyesült Államok és Izrael többször is felszólította a médiavállalatot, hogy ne szolgálja a terrorszervezet érdekeit. Joe Biden külügyminisztere így fogalmazott: "Csökkentsék a hangerőt." Véleménye szerint az al-Dzsazíra hatása és befolyása a Közel-Keleten olyan jelentős, hogy a terrorista szervezet nyílt támogatását egyszerűen nem lehet tolerálni.
Antony Blinken már jóval Trump hivatali ideje előtt is aggasztónak ítélte, hogy a csatorna tevékenysége feléleszti a muszlim közvélemény érzelmeit a régióban, ami tovább fokozhatja a nemzetközi feszültségeket és növelheti a szélesebb körű konfliktusok kialakulásának lehetőségét.
A hálózat 2025. szeptember 1-jén bejelentette Sheikh Nasszer Al-Thani kinevezését a vezérigazgatói pozícióra. E lépés célja, hogy finomítsák a szerkesztőségi irányvonalat, ahogyan azt több médiaportál is megemlítette. A döntés összhangban áll Doha külpolitikai érdekeivel, különösen a Trump által kezdeményezett béketerv kontextusában, amely során a szolgáltató hangvétele egyre inkább zavaróvá vált, ezzel növelve a nyomást a Katarra, mint közvetítőre.
A korábbi tartalmi vezető, Dr. Mostefa Szuag, 12 éven keresztül irányította az al-Dzsazíra (AJ) programját, és e hosszú idő alatt határozottan alakította a hálózat hírnevét, egyértelműen a Hamász és más erőszakos csoportok, mint például a Hezbollah, PFLP, Iszlám Dzsihád és a húszik mellé pozicionálva azt. Szuag nem csupán a hírek gondos válogatásával érte el ezt, hanem az interjúk, dokumentumriportok és különféle háttéranyagok révén is, amelyekkel tovább gazdagította a tartalmat.
Hasonló célra használta a véleményrovatokat és a blogokat, valamint az AJ közösségi médiás felületeit is, ahol kizárólag az ilyen szervezetek és vezetőik narratívái jelenhettek meg.
Ez a szerkesztőségi politika megosztotta a palesztin politikai társadalmat is. A csatorna nem bánt kesztyűs kézzel a palesztinok hivatalos képviselőjével, a Palesztin Hatósággal, amely a Hamász fő vetélytársa a népképviseletben. Az AJ sorozatos riportokban és élő közvetítésben adott teret a PH-kritikus hangoknak és a Dzsenin-típusú összecsapások helyszíni tudósításainak.
Utóbbiak alatt azokat az eseményeket értik, amikor az izraeli véderő (IDF) nagyobb katonai akciókat indít a megszállt Ciszjordániában, és ezzel polgári halálozásokat és veszteségeket okoz. Az IDF legutóbb 2023 júliusában vezetett le egy nagyobb támadást a dzsenini palesztin menekülttábor ellen, ami valójában egy ciszjordániai fegyveres erődítménynek volt tekinthető.
A konfliktus során 12 palesztin életét vesztette, miközben a dzsenini csoportok szoros együttműködésben dolgoztak a Hamásszal, kihasználva operatív és személyes kapcsolataikat.
A Palesztin Hatóság nemrégiben felfüggesztette az AJ működését Ciszjordániában, azzal az indoklással, hogy az uszító és erőszakot szító narratívákat terjesztett. Ezt a lépést régiós támogatás övezte, mivel több arab ország már korábban is arra ösztönözte Katart, hogy mérsékelje az AJ retorikáját.
Mégis, Mahmúd Abbász májusban visszavonta a döntését. A palesztin elnök nem hagyhatta figyelmen kívül, hogy az Al Jazeera (AJ) évtizedek óta alapvető hírforrásnak számít a lakosság számára, amely saját nyelvükön nyújt tájékoztatást. Ez különösen fontos, mivel a helyiek nem hajlandók külföldi hírszolgáltatókra támaszkodni, akikről gyakran úgy érzik, hogy nem bízhatnak meg bennük. Aggodalomra adhatott okot az is, hogy az AJ esetleges leállása révén keletkező űrt más, radikálisabb hírszolgáltatók tölthetik be.
Fontos megemlíteni, hogy jogi értelemben a Hamász még mindig a palesztin parlament tagja, hiszen a 2007-es választások során a 132 mandátumból 74-et megszerzett. A belső feszültségek következtében azonban jelenleg nem tudja gyakorolni képviseleti jogait, és a parlamenti munka is gyakorlatilag leállt. A hatalmat jelenleg Abbász elnök és Mohammad Mustafa miniszterelnök irányítja, akik dominálják a politikai folyamatokat.
Ennek ellenére a ciszjordániai lakosság körében a gázai terrorszervezet népszerűsége rendkívül magas, ami a Hamász és az Arafat-párt közötti 38-27 arányú fölényt tükröz.
Még beszédesebb adat, hogy a ciszjordániai lakosok körülbelül 90%-a úgy gondolja, a Hamász tagjai nem vettek részt a 2023. október 7-én történt, Izrael területén végrehajtott tömeges terrorcselekményekben, amelyek a háború kirobbanásához vezettek.
Izrael már korábban lépett azzal a céllal, hogy korlátozza a társaság tevékenységét: bezárta helyi irodáit, blokkolta a sugárzásokat és ideiglenes tilalmakat vezetett be. Ezeket a döntéseket kormányzati és biztonsági megfontolásokra, valamint 'nemzetbiztonsági' érvekre hivatkozva indokolták, ám számos szakmai és civil szervezet vitába szállt e magyarázatokkal.
2024-2025 során Izrael többször is közölte, hogy egyes Gázában dolgozó al-Dzsazíra munkatársak a Hamasz-hoz vagy más terrorcsoporthoz köthetők. A legnagyobb információs hullám 2024 októberében zajlott, amikor az izraeli hadsereg név szerint jelölt meg hat AJ-munkatársat, a Hamásztól lefoglalt dokumentumokra hivatkozva.
A hálózat a vádakat visszautasította. A Hamász is rendszeresen bírálta az AJ elleni intézkedéseket és kiállt a "sajtószabadság védelmében".
A szópárbajt tragikus események árnyékában zajlott, hiszen Ismail al-Ghoul, az AJ helyi tudósítója, egy izraeli légicsapás következtében életét vesztette. Az izraeli hadsereg Hamasz-tagként azonosította őt, ezzel újabb vitákat generálva a konfliktus összetettségéről.
2025 augusztusában Anas al-Sharif, valamint néhány kollégája tragikus légicsapás áldozatául esett. Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) ezúttal is azt hangoztatta, hogy al-Sharif részt vett harci tevékenységekben.
Számos nemzetközi szervezet kifejezte aggályait az állítások hitelességével kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy az "újságírók kriminalizálása" rendkívül veszélyes precedenst teremthet. A hadműveleti környezetben végrehajtott lefoglalások, letartóztatások és vallomások hitelessége gyakran kétséges, míg a konzervatívabb elemzők úgy vélik, hogy egy holttest zsebében talált igazolvány, egy igazolt banki átutalás, vagy a terrorszervezetek szervereiről származó adatok érvényes bizonyítéknak számíthatnak.
Katar számára kulcsfontosságú a közvetítői szerepének fenntartása, amely a Hamász támogatásánál is jelentősebbnek tűnik. Az enyhülő retorika elősegíti a tárgyalások gördülékenyebb lefolyását, és ezeknek a folyamatoknak már most is felfedezhetők az első pozitív jelei.
A Doha-i Hamász irodaház elleni izraeli légicsapás szeptember elején jelentős figyelmeztetést adott Katarnak, megerősítve, hogy a terrorcsoport komoly terhet jelenthet az ország számára. Ez a körülmény nem volt új, hiszen már tavaly is napvilágot látott egy terv, amely a Hamász kitelepítésére vonatkozott Katarból, vagy arra ösztönözte volna őket, hogy Irakba költözzenek. Az óvatos megközelítés most még inkább indokoltá vált a kialakult helyzet fényében.
Katarnak figyelembe kellett vennie, hogy az amerikai elnök ugyan kifejezte nemtetszését, de nem hozott egyértelmű elítélést a légitámadással kapcsolatban. A Trump-adminisztráció sokkal inkább támogatta Izrael önálló katonai döntéseit, mint ahogy azt a Biden-kormány engedte.
Doha számára számos pragmatikus indok miatt is érthető a "hangerő csillapítása" stratégiai megközelítése. Katar területén helyezkedik el az Egyesült Államok egyik leglényegesebb katonai bázisa a Közel-Keleten, az Al-Udeid, amely nem csupán a két ország közötti biztonsági együttműködés alapját képezi, hanem Washingtonnal való diplomáciai kapcsolataik szempontjából is kulcsfontosságú. E bázis fenntartása mindig is érzékeny téma volt a diplomáciai feszültségek időszakában, így a csendesebb megközelítés most különösen indokolt.
Fontos megjegyezni, hogy Donald Trump első mandátuma alatt, különösen szaúdi látogatása idején és azt követően (2017) több határozottan bíráló tweetet és nyilatkozatot tett, amelyekben Katart azzal vádolta, hogy "terrorizmust támogat".
Jelenlegi helyzet szerint Katar jelentős amerikai fegyvervásárlásokat végez, például F-15-ös repülőgépek beszerzésével, amelyek nemcsak szoros kétoldalú kapcsolatokat jelentenek, hanem politikai tőkét is képviselnek. A dohai kormány számára a Washingtonnal való védelmi és gazdasági együttműködés kiemelkedően fontos, ezért minden olyan lépés, amely ezt az együttműködést veszélyeztetheti, racionális indokként szolgálhat a "finomhangolás" érdekében.
Ha Doha visszafogja a hálózat hangvételét vagy erre utaló szerkesztőségi lépéseket tesz, csökkentve a washingtoni nyomást, akkor megőrizheti kulcsfontosságú közvetítői szerepét, amelyet más régiós szereplők (így Egyiptom és Törökország) is szeretnének betölteni.
Egy másik lényeges előny a gyorsabb politikai támogatás, a mérsékeltebb nemzetbiztonsági ellenőrzés, a folyamatos védelmi együttműködés, valamint a jelentős volumenű fegyverkereskedelem zavartalan lebonyolítása. Az alkupozíciót tovább erősíti az új elnöki különgép, amelyet Donald Trump számára ajánlanak fel; ez egyértelműen baráti gesztus, és nem von maga után konkrét kötelezettségeket.
Láthatóan Doha tudatosan játszik rá Trump személyiségére - kiismerték gőgös, nárcisztikus és öntörvényű vonásait, és ennek megfelelő, személyes gesztusokkal is igyekeznek megnyerni a jóindulatát. Még akkor is, ha maga a jármű nem kerül Trump személyes tulajdonába.
A Fehér Ház jogi csapata és az Igazságügyi Minisztérium arra a megállapításra jutott, hogy jogszerű, ha az amerikai kormány ajándékként elfogad egy repülőgépet, amelyet később a Trump-könyvtárnak adományoznak. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezt az elnök személyesen nem használhatja, és a mandátuma lejárta után sem alkalmazhatja saját céljaira.
Az eddig ismertetett enyhülési folyamatok mellett fontos megemlíteni egy másik, aggasztó jelenséget is: a radikálisabb nézeteket képviselő csoportok számára az al-Dzsazíra hitelessége és befolyása folyamatosan csökkenhet. Ez akár odáig is vezethet, hogy árulónak bélyegzik a hírcsatornát, amiért az Egyesült Államokkal kötött megállapodásokat saját érdekeinek védelme érdekében.
Ez a jelenség arra is utalhat, hogy egyre nagyobb teret kapnak az AJ-nál agresszívebb hangvételű és kevésbé ellenőrzött média platformok, amelyek tovább fokozzák a terrorizmusra való hajlamot. Valószínű, hogy olyan médiacentrumok erősödnek meg, mint az Al-Aqsa TV, amely a Hamász gázai televíziós csatornája, a Shehab News Agency, vagy a QNN (Quds News Network), amelyek különösen népszerűek a fiatalabb generációk körében.
Ide tartozik a Palesztin Iszlám Dzsihád (PIJ) által üzemeltetett Palestine Today TV, amelyet számos célzott támadás ért Izrael részéről, mégis továbbra is fenn tudta tartani működését.
Az al-Dzsazíra pozícióját megcélozhatja a Palestinian Information Center, amely egy Hamászhoz kapcsolódó online hírportál, széles nyelvi elérhetőséggel és aktív politikai törekvésekkel. Ez a platform kulcsszerepet játszott a Gáza Flottilla akcióinak megszervezésében és népszerűsítésében.
Mindemellett arról sincs szó, hogy a katari hálózat teljesen szakított volna a Hamász-párti narratívákkal, mivel blogjaiban, közösségi felületein és videóiban ez a szemlélet továbbra is teret kap. Az új billegő szemlélet egyik jele, a hogy a katari platform vezető helyen kezelte és kommentálta a Hamász ajánlatát a Palesztin Hatóság felé azért, hogy egységesen lépjenek fel az állami önállóság érdekében. Erre korábban sosem volt példa.
