A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) reagálásában kifejti, hogy a Freedom House legújabb jelentése szakmai szempontból hiányos, és bírálja a magyar média helyzetét.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szerint a Freedom in the World című nemzetközi jelentés, amely Magyarország médiahelyzetét is vizsgálja, nem egyértelműen határozza meg a forrást és az értékelés hátterét. Az NMHH elemzése rámutat, hogy a tanulmányban alkalmazott, rendkívül korlátozott skálán mozgó mutatószámok nem alkalmasak az egyes országok médiaviszonyainak alapos és átfogó összehasonlítására.

A Freedom House 1978 óta teszi közzé a mintegy kétszáz állam politikai és polgári szabadságjogi helyzetét értékelő jelentését. A riport keretében egy globális áttekintés mellett önálló országjelentéseket is kiad. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) rendszeresen nyomon követi a hazai médiahelyzetet értékelő nemzetközi jelentéseket, ezúttal az amerikai székhelyű szervezet friss dolgozatát vette górcső alá - több szakmai hiányosságot is feltárva abban - írja közleményében a szervezet.

A riport egyik lényeges módszertani gyengesége, hogy a különböző országjelentések szerzőinek személyazonossága nem tisztázott, csupán egy összesített névsor áll rendelkezésre. Ennek alapján 2024-ben mindössze egy magyar szakértő vett részt a projektben, ami kérdéseket vet fel a többféle nézőpont figyelembevételének lehetőségéről. Továbbá, a Freedom in the World átláthatóságát is csökkenti, hogy a szervezet nem teszi közzé a felhasznált források listáját - emeli ki az NMHH.

A jelentés a média függetlenségét egy nullától négyig terjedő skálán méri fel az egyes országokban. Azonban ez a szűk terjedelmű értékelés nem nyújt kellően árnyalt képet a médiaszabadság állapotáról, és nem tudja megfelelően érzékeltetni az országok közötti eltéréseket és változásokat. Magyarország például ugyanannyi pontot kapott, mint olyan országok, ahol a sajtószabadságot komoly fizikai fenyegetések sújtják. Ebből a szempontból hasznosabb lenne, ha az egyes pontszámokat tört értékekkel részleteznék – így vélekedik a hatóság.

Bár a 2024. január 1-je és december 31-e közötti események értékelésére készült Freedom in the World jelentés az idén látott napvilágot, a dokumentumban több olyan állítást találunk, amelyek a korábbi jelentésekből származnak, és nem kapcsolódnak közvetlenül a tárgyévhez. Ezek között előfordulnak tárgyi tévedések, valamint olyan szubjektív megállapítások, amelyek alátámasztás nélküliek. Például a jelentés kritikát fogalmaz meg a magyar médiapluralizmus helyzetével kapcsolatban, miközben a magyar médiapiac valójában rendkívül sokszínű, és a főbb piaci szereplők között számos, eltérő nézőpontokat képviselő médium működik – áll a NMHH közleményében.