Olyan módosítást eszközölnének az Alaptörvényen, amely a következő kormány számára is szűkítheti a döntéshozatali lehetőségeit.
Az Országgyűlés 2024 tavaszi ülésszakának nyitó plenáris ülése 2024. február 26-án kerül megrendezésre - Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex.
A veszélyhelyzet időtartama gyakorlatilag korlátlan lehet, ám a mindenkori kormány számára az Országgyűlés kétharmados többsége nélkül szűkös lehetőségek állnak rendelkezésre – ez a lényeges üzenete az Alaptörvény keddi módosításának. A változtatások mögött politikai szándékok is húzódhatnak: amennyiben bekövetkezne egy kormányváltás, Magyar Péter helyzete jelentősen megnehezedne, amennyiben nem rendelkezik majd a szükséges parlamenti támogatással.
A kormányzati kommunikáció szerint az Alaptörvény 15. módosítása a gyermekek védelmét és az ország szuverenitását fenyegető kettős állampolgárok, valamint a drogkereskedők elleni fellépést hivatott erősíteni. A Fidesz-KDNP képviselőinek előterjesztésében olvasható: "Az ember férfi vagy nő." A módosítások között azonban egy rejtett passzus is található, amely diszkrét módon a veszélyhelyzeti kormányzás szabályait kívánja átalakítani. Cikkünkben ezt a részt fogjuk részletesebben megvizsgálni.
Az Orbán-kormányhoz már szó szerint hozzánőtt a veszélyhelyzet: szinte napra pontosan öt évvel ezelőtt, 2020. március 11-én hirdetett először ilyet a kabinet az országban megjelenő koronavírus-járvány miatt, de politikailag ennél fontosabb volt, hogy ez különleges jogrend bevezetését is jelentette. A 2022-es választás után az Alaptörvény 10. módosításával új veszélyhelyzetet vezetett be Orbán Viktor az orosz-ukrán háborúra hivatkozva, és ezt azóta is félévente meghosszabbítja a parlament fideszes többsége. Pár hete a kormányinfón Gulyás Gergely azt mondta: amint béke lesz, és aláírták erről a megállapodást, véget vetnek a veszélyhelyzetnek.
A veszélyhelyzet alatt a kormány speciális jogköröket gyakorol, és rendeleteket hoz, amelyek célja a közbiztonság és a lakosság védelme.
A háborús veszélyhelyzetre hivatkozva a kormány olyan rendeleteket fogadott el, amelyek sok esetben nehezen vagy szinte egyáltalán nem köthetők a szomszédban zajló konfliktushoz. E körben teremtették meg a lehetőséget arra, hogy azonnali hatállyal felmentsék a polgári engedetlenségben részt vevő pedagógusokat. Emellett a háborús helyzetre alapozva döntött a kormány 2022-ben arról is, hogy az augusztus 20-i tűzijátékot egy héttel elhalasztva, ingyenesen lehessen igénybe venni a közterületeket a rendezvényhez.
A jelenlegi szabályozás alapján harminc napra hirdethet a kormány veszélyhelyzetet, és az Országgyűlés kétharmados többsége legfeljebb 180 napra hosszabbíthatja azt meg. Ezt a felhatalmazást bármennyiszer megadhatja a parlament, félévente rendszeresen meg is teszi. Legutóbb novemberben hosszabbították meg 2025. május 18-ig a háborús veszélyhelyzetet.
A kedd este benyújtott előterjesztésben viszont kiszednék az Alaptörvényből azt a részt, amely alapján a veszélyhelyzet harminc napra hirdethető ki, és a meghosszabbításához szükség van az Országgyűlés kétharmados felhatalmazására.
A módosítás következtében a kormány gyakorlatilag korlátlan ideig fenntarthatja a veszélyhelyzetet, miközben a parlamentnek semmiféle beleszólása nem marad ebbe a döntési folyamatba.
Ezzel egy időben a kormány mozgásterének korlátozása is napirendre kerülne: a jövőben az Országgyűlés kétharmados jóváhagyása nélkül nem lenne lehetőség törvények rendeleti úton történő felfüggesztésére, valamint a törvényekben foglaltaktól való eltérésre sem.
A Telexnek nyilatkozó jogász szerint az Országgyűlés eddig arról dönthetett, hogy meddig tartson a veszélyhelyzet, de abba nem volt beleszólása, hogy ez idő alatt a kormány milyen rendeleteket hoz. A módosítás után pont fordítva lesz: a veszélyhelyzet meghosszabbítására vagy megszüntetésére már nem lesz ráhatása az Országgyűlésnek, ám azokhoz a veszélyhelyzeti rendeletekhez, amelyek törvényt függesztenének fel, vagy eltérnének egyes törvényi rendelkezésektől, szükség lesz a kétharmados felhatalmazásra.
Ehhez kapcsolódik egy másik javaslat is, amit kedden este terjesztettek elő, és amely a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolására vonatkozó törvényt hivatott kiegészíteni. A javasolt módosítás alapján a kormány hat hónapos időtartamra felhatalmazást nyerhet az Országgyűléstől, hogy bizonyos területeken, vagy akár általánosan, eltérhessen a jogszabályi előírásoktól, sőt, felfüggesztheti egyes törvények alkalmazását is.
Amennyiben a korábban említett helyzet áll fenn, és a kormány kizárólag a gazdaság és az ellátásbiztonság területén kap felhatalmazást, úgy nem jogosult az állampolgárok mozgásának korlátozására. Ugyanakkor előírhatja, hogy a boltok kötelezően biztosítsanak bizonyos termékeket. Ha viszont a felhatalmazás általános jellegű, akkor a kormány szabadon felfüggesztheti a törvényeket, vagy eltérhet a jogszabályi rendelkezésektől. Tehát, ha a törvénymódosítás után az Orbán-kormány a fideszes képviselők által általános felhatalmazást kap, akkor fél éven keresztül minden a megszokott kerékvágásban folytatódik.
Izgalmasabb kérdés merül fel, ha jövőre kormányváltásra kerülne sor, és az újonnan alakuló kormány nem rendelkezik kétharmados parlamenti többséggel. Mi történne akkor?
Az új kormány korlátlan ideig fenntarthatja a veszélyhelyzetet, de fontos megjegyezni, hogy a parlament kétharmados többsége nélkül nem tud rendeleti úton eltérni a már meglévő törvényektől vagy azokat módosítani.
A Fidesz valószínűleg azt tűzte ki célul, hogy megakadályozza Magyar Pétert abban, hogy egy lehetséges győzelem esetén vészhelyzeti kormányzás révén felülbírálja az elmúlt másfél évtizedben elfogadott jogszabályokat.
A kormány rendkívüli intézkedéseket hozhat anélkül, hogy a parlament jóváhagyását kérné, ha veszélyhelyzet áll fenn. Egy jogi szakértő nyilatkozata szerint a vonatkozó jogszabályok nem részletezik pontosan, hogy milyen intézkedések sorolhatók ide. E szerint a leginkább olyan helyzetekre kell gondolni, amikor például árvíz esetén a kormány elrendelheti, hogy a lakosság hagyja el az ártéri területeket, vagy akár meg is bontathat épületeket, ha azok akadályozzák az árvízi védekezést.
Az Alaptörvény módosítása 2026. január 1-jén léphet életbe, vagyis bő három hónappal az előtt, hogy sor kerül a következő országgyűlési választásokra, feltéve, hogy az Országgyűlés jóváhagyja a javaslatot.
