Pánikbetegség és a hozzá kapcsolódó szorongás: orvosi tanácsok a tünetek csökkentésére A pánikbetegség gyakran megkeseríti a mindennapokat, de van remény a tünetek enyhítésére! Orvosi szakértők osztják meg javaslataikat, hogyan lehet a szorongást hatékon

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán.

Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

A pánikbetegség egy komplex mentális állapot, amely hirtelen és váratlan pánikrohamok formájában jelentkezik, ezzel megnehezítve az érintettek mindennapi életét. Ez a jelenség a szorongás egy sajátos megnyilvánulása, amely mögött gyakran nem található konkrét egészségügyi ok, és a kiváltó tényezők is nehezen azonosíthatók. Fontos megjegyezni, hogy nem mindenki, aki pánikrohamot tapasztal, tekinthető pánikbetegnek; azonban ha valaki folyamatosan szorong a következő roham miatt, akkor általában már ebbe a kategóriába sorolható. További jellemzője a pánikbetegségnek, hogy a rohamok váratlanul, látszólag ok nélkül lépnek fel, nem csupán stresszes vagy feszült helyzetekben, ami még inkább fokozza az érintettek szorongását és félelmét.

Egy roham megközelítőleg 15-20 percig tart, majd elmúlik, de ez az időtartam sokkal többnek tűnik a páciensnek, aki eközben reménytelennek és félelmetesnek érezheti a helyzetet.

Fontos megérteni, hogy a pánikbetegség teljesen nem gyógyítható, de a kezelésének lehetőségei rendkívül széleskörűek. A betegség önmagától, külső támogatás nélkül, rendkívül ritka esetben szűnik meg. Ugyanakkor a páciensek számos önsegítő technikát sajátíthatnak el, amelyek segítségével hatékonyan irányíthatják saját állapotukat, és mérsékelhetik a kísérő tünetek megjelenését. A tudatos felkészülés és a megfelelő eszközök alkalmazása kulcsszerepet játszik a mindennapi élet minőségének javításában.

Veres doktornő összegzése a helyzetről: Fontos, hogy a problémák megoldása érdekében ne csak a komplex beavatkozásokra fókuszáljunk, hanem a mindennapi élet apró, ámde kulcsfontosságú lépéseire is. Az egészséges életmód kialakítása nem csupán a test, hanem a lélek jólétét is elősegíti. A kiegyensúlyozott táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás, valamint az élénkítőszerek csökkentése mind hozzájárulnak a fejlődéshez és a jobb közérzethez.

Ezek a módszerek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a rohamok előtt és alatt újra visszanyerd az irányítást, sőt, alkalmazásukkal akár megelőzheted a krízishelyzeteket is.

Amikor valakiben felmerül a pánikbetegség gyanúja, a pszichiáter általában első lépésként fizikális vizsgálatot javasol. Ennek célja, hogy kizárják azokat a betegségeket, amelyek hasonló tüneteket produkálhatnak, legyen szó akár szív- és érrendszeri, anyagcsere- vagy hormonális problémákról. Ha a részletes kivizsgálás után a pánikbetegség diagnózisa megerősítést nyer, akkor kétféle terápia lehet hasznos:

A pszichoterápia rendkívüli eszköz a mentális egészség fejlesztésében, különösen a pánikbetegség kezelésében. A terápia során a páciens lehetőséget kap arra, hogy mélyebben megértse saját negatív gondolati mintáit, viselkedését és érzelmeit, valamint azok hatását az életére. A cél az, hogy ezeket a mintákat felismerje, és képes legyen átformálni, újraértelmezni őket. Különösen a kognitív viselkedésterápia bizonyult hatékony módszernek a fóbiák, poszttraumás stressz zavar (PTSD) és szorongásos rendellenességek, így a pánikbetegség kezelésében is. Ez a megközelítés segít a pácienseknek abban, hogy új eszközöket és stratégiákat sajátítsanak el a kihívások leküzdésére.

A gyógyszerek közül kiemelkednek az antidepresszánsok és a szorongásoldók, különösen a benzodiazepinek. Az antidepresszánsok hatásának kifejlődéséhez rendszeres szedés szükséges, ami általában 3-4 hetet vesz igénybe, és csak folyamatos adagolás mellett tapasztalható javulás. Emiatt ezek a szerek nem alkalmasak a rohamok azonnali kezelésére, inkább a megelőzésben játszanak szerepet. Ezzel szemben a benzodiazepinek gyorsan kifejtik hatásukat, és hatékonyan enyhítik a rohamokkal járó erős szorongást. Miután a rohamok megszűntek, ezek a gyógyszerek fokozatosan elhagyhatók, megfelelő kivezetési időtartam betartásával - mondja dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere.