A kormány és a főváros közötti konfliktus olyan szintre eszkalálódott, hogy végül pereskedésre került sor. Felmerül a kérdés: valóban szükség van arra, hogy visszafizessük a pénzt?

Karácsony Gergely főpolgármester a múlt héten bejelentette, hogy a Fővárosi Törvényszék törvénytelennek minősítette a Fővárosi Önkormányzatot érintő államkincstári inkasszálásokat, amelyek a szolidaritási hozzájárulással állnak összefüggésben. A Magyar Államkincstár azonnal reagált, hangsúlyozva, hogy a bíróság csupán eljárásjogi hibát tárt fel, ami nem jelenti automatikusan azt, hogy az inkasszált összeget vissza kellene fizetni. A helyzet jogi aspektusainak megértése érdekében Magyar György ügyvédet kerestük meg.

A tehetősebb önkormányzatok, összesen 848 település, 2024-ben szolidaritási hozzájárulást fizetnek a központi költségvetésbe. Ebből az összegből a kormány a kevésbé tehetős önkormányzatokat segíti a feladataik ellátásában. A Fővárosi Önkormányzat és a Magyar Államkincstár közötti jogi vitát részletesen elemeztük korábbi írásunkban.

Karácsony Gergely január 21-én hivatalosan is bejelentette:

A Fővárosi Törvényszék jogerős döntése törvénytelennek nyilvánította a Fővárosi Önkormányzat költségvetési egyensúlyát felborító államkincstári inkasszálásokat.

A főpolgármester hangsúlyozta, hogy "a bíróság megerősítette a korábban hozott döntését, amely egy 2023-ban indított per során született. E szerint a Fővárosi Önkormányzatot érintő szolidaritási hozzájárulás mértéke törvényellenes. Ezt a bíróság már korábban megállapította. Az Alkotmánybíróság döntésére vártunk, amely tavaly októberben megerősítette azokat a jogi aggályokat, amelyek a Fővárosi Önkormányzat pénzügyi egyensúlyát alapvetően veszélyeztető kormányzati intézkedések jogszerűtlenségét hirdették ki."

Karácsony Gergely jelezte, hogy az ítélet 2023-at érinti, ugyanakkor ezzel párhuzamosan 2024-re vonatkozóan is pert indítottak. A főpolgármester arra számít, nem kétséges, hogy a 2024-ről szóló per is hasonló eredménnyel zárul.

Karácsony Gergely kifejtette, hogy a bíróság döntése alapján az Államkincstár számláján 28 milliárd 300 millió forint, valamint a járó kamatok állnak rendelkezésre, mely összeg a Főváros Önkormányzatát illeti. Hozzátette, hogy elvárják, hogy az Államkincstár mihamarabb visszautalja ezt a pénzt az önkormányzatnak; ellenkező esetben a főváros kártérítési pert indít. A 2024-es évet érintő jogi eljárás során 40 milliárd forint összegű követelésről van szó.

A Magyar Államkincstár (MÁK) a Karácsony Gergely által tartott sajtótájékoztató napján azonnal reagált, és közleményében hangsúlyozta, hogy a főváros számára nem lesz lehetőség a pénzeszközök visszaigénylésére, így a szolidaritási hozzájárulás továbbra is kötelezően fennáll.

A MÁK részletesen kifejtette, hogy...

A Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Államkincstár között zajló jogi eljárás során a bíróság 2023. évi szolidaritási hozzájárulás ügyében kizárólag eljárásjogi hiányosságokat tárt fel. Ennek következtében a bíróság határozata értelmében a Kincstár nem kapott kötelezést a 2023-ban beszedett összegek visszatérítésére.

A közlemény hangsúlyozza, hogy a fővárosnak, akárcsak bárki másnak, a jövőben is eleget kell tennie az adófizetési kötelezettségeinek.

A Miniszterelnökség aznap kiadott közleményében sérelmezte Karácsony Gergely kijelentéseit, amelyek szerinte félrevezetőek. A tárca hangsúlyozta, hogy a bírósági döntés világosan megerősítette a Fővárosi Önkormányzat szolidaritási hozzájárulásának kötelezettségét, amelynek összegét a Magyar Állam már korábban levonta a Fővárostól. A bíróság nem találta indokoltnak a visszafizetést, még akkor sem, amikor a Fővárosi Önkormányzat ezt kifejezetten kérte a per során. A Fővárosi Törvényszék egy eljárási hibát emelt ki, amelyet a Magyar Államkincstár már korábban orvosolt.

Magyar György lapunk kérdésére tisztázta, az ügy megítélése szempontjából az az első kérdés, hogy a keresetében mit támad a felperes. A bíróság döntése a kereseti kérelemben foglaltakhoz van kötve.

Magyar György a jogi helyzetet így foglalta össze: Amennyiben a felperes nem kérte az összeg visszatérítését vagy más kártérítést, ezt az eljárás során nem lehetett érvényesíteni. Ha a kereset és az ítélet arra vonatkozik, hogy az Államkincstár eljárása jogi szempontból nem volt megfelelő, akkor a Fővárosi Önkormányzatnak külön kártérítési pert kell indítania, ha szeretné visszakapni az összeget. Amennyiben olyan ítélet születik, amely kötelezi az Államkincstárt a visszatérítésre, de a kifizetés nem történik meg, akkor nem kártérítési, hanem végrehajtási pert kell indítani.

Az ügyvéd hangsúlyozta, hogy a szolidaritási hozzájárulás "nem minősül adónak, csupán adóként kezelhető, ami ismételten a végrehajtás kérdéskörébe tartozik. Érdemes megemlíteni, hogy az Alaptörvény és az önkormányzati törvény alapján problémás, ha egy önkormányzatnak magasabb összeget kell befizetnie a költségvetésbe, mint amennyi forrást az államtól kap. Ha a főváros számára a mérleg kedvezőtlenül alakul, akkor a helyzet jogszerűtlen. A jogszerűség vizsgálata két aspektust foglal magában: az egyik a tartalmi oldal, vagyis elvonható-e ekkora összeg, a másik pedig a formai oldal, vagyis inkasszálható-e az összeg, és ha igen, az milyen eljárás keretében történt. Fontos, hogy ezeket a szempontokat ne keverjük össze."

Magyar György kiemelte:

Ha a bíróság eljárásjogi hibát észlelt, ami azt jelenti, hogy az Államkincstár inkasszálási gyakorlatának formai követelményei és szabályai nem voltak megfelelőek, ez nem feltétlenül vonja maga után azt, hogy az inkasszált összeget automatikusan vissza kell téríteni.

Magyar György véleménye szerint, amennyiben a jogvita nem politikai jellegű, érdemes a bírósághoz fordulni a hasonló ügyek tisztázása érdekében. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a politikai viták rendezésére nem a bíróságok a legalkalmasabb fórumok.