Régiós adóverseny: Magyarország az áfa csökkentésére, Csehország a járulékok optimalizálására fókuszál.

A Niveus elemzése rávilágít arra, hogy a régió országai között jelentős eltérések figyelhetők meg az adópolitikai megközelítésekben. Míg Magyarország és Románia esetében a fogyasztás adóztatása játszik központi szerepet, addig Csehországban a legfőbb bevételi forrást a munkavállalók és munkaadók által fizetett járulékok képezik.

A társasági adó Magyarországon a legkisebb az EU-ban, hiszen csupán 5 százalékot tesz ki, ami a régióban is egyedülálló. Ez a kedvező adókulcs jelentős vonzerőt biztosít a befektetők számára. Azonban a nemzetközi adózási normák, különösen a globális minimumadó bevezetése, valószínűleg átalakítja ezt a helyzetet a jövőben.

Csehországban a járulékbevételek kiemelkednek: a társadalombiztosítási és egyéb szociális hozzájárulások az állam adóbevételeinek több mint 46 százalékát adják. Ausztriában ezzel szemben a személyi jövedelemadó (22,4 százalék) viszonylag magas, tükrözve a magasabb jövedelmeket és a magasabb személyi jövedelem adókulcsot.

"A magyar adórendszer egyszerre versenyképes és kockázatos: miközben a vállalkozások számára vonzó, a lakosságot jelentősen terheli a fogyasztási adó. Bár a cél érthető, kérdés, hogy ez hosszú távon is működőképes modell-e" - nyilatkozta Bagdi Lajos, a Niveus partnere.