Tavalyi évünk igazán emlékezetes volt: a strandpapucsok hódítottak, és ezek váltak a leggyakoribb úti kellékké a bőröndökben.

Lendületes év volt a tavalyi a turisztikai szektorban. 2024-ben folytatódott a hazai turizmus és vendéglátás bővülése. A turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 7,3 százalékkal több volt, mint 2023-ban. A külföldiek 13,2 millió többnapos utazást tettek Magyarországra, a költésük 5,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A magyarok többnapos belföldi utazásain eltöltött idő ugyan stagnált. A vendéglátóhelyek forgalma öt százalékkal nőtt 2023-hoz képest, ez derül a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) átfogó elemzéséből.

2024-ben a turisztikai szálláshelyek hazánkban lenyűgöző, összesen 18,2 millió vendéget fogadtak, ami 12 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A belföldi látogatók száma 6,2 millióra emelkedett, míg a külföldi vendégek arányában 19 százalékos bővülés figyelhető meg a 2023-as adatokhoz viszonyítva. Az év leglátogatottabb hónapja, augusztus, szintén kiemelkedett, hiszen ebben a hónapban közel 2,7 millió vendég választotta Magyarország szálláshelyeit pihenés céljából.

Tavaly július végén több mint 37 ezer turisztikai szálláshely állt készen arra, hogy vendégeket fogadjon, ami 11 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest. Emellett a kiadható férőhelyek száma is 5,2 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva.

A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma a turisztikai régiók többségében nőtt, a legnagyobb mértékben a Tisza-tónál és a Balatonnál, mindkét régióban egyaránt 10-10 százalékkal.

A júliusi hónapban a magán- és egyéb szálláshelyek összes férőhelye a teljes országos kapacitás 46 százalékát tette ki. Kiemelkedő, hogy a magánszálláshelyek férőhelyeinek 56 százaléka, valamint az egyéb szálláshelyek férőhelyeinek 47 százaléka a Balaton környékén és a Budapest-Közép-Dunavidék régióban található, így ezek a területek jelentős vonzerővel bírnak a látogatók számára.

A kereskedelmi szálláshelyek közül a szállodák voltak a legkeresettebbek, amelyek különösen az utóbbi régióban domináltak.

Tavaly a turisztikai szálláshelyeken 18,2 millió vendég összesen 44,9 millió vendégéjszakát töltött el. A vendégek száma 12, a vendégéjszakáké 7,3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

A regisztrált vendégéjszakák csaknem fele-fele arányban oszlottak meg a belföldi és a külföldi vendégek között.

A turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák körülbelül 40%-a a nyári hónapokban, azaz június és augusztus között összpontosul.

A tanulmány rámutat arra is, hogy a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák fele a nyolc legfontosabb küldő országból érkező látogatók között oszlik meg.

A pihenni vágyók körében a szállodák népszerűsége kiemelkedő, hiszen a látogatók többsége, körülbelül 50%-a, ezeket a szálláshelyeket választotta. A panziók iránti érdeklődés a belföldi turisták esetében mindössze 7%-ra tehető. A külföldi látogatók között a szállodák részesedése még magasabb, 54%, míg a panziók csupán 3%-ot képviselnek a választásokban.

A statisztikai adatok tükrében a legnépszerűbb magyar városokat is megismerhetjük, amelyek a turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma alapján kerültek rangsorolásra. Az első helyen Budapest áll, amit Hévíz és Hajdúszoboszló követ. Ezt a sort Gyula, Debrecen, Miskolc, Eger, Győr, Siófok, Balatonfüred, Zalakaros, Bük, Sárvár, Szeged és Sopron folytatja. Tavaly ezek a városok vonzották a legtöbb látogatót és vendéget, megmutatva a hazai turizmus sokszínűségét és vonzerejét.

A belföldi vendégéjszakák zöme, körülbelül egyharmada a Balaton varázslatos turisztikai régiójában zajlott, míg a külföldi látogatók 65%-a a Budapest-Közép-Dunavidék vonzerejét élvezte.

A túlnyomórészt külföldi turisták által felkapott Budapesten összesen 16,4 millió vendégéjszakát regisztráltak 2024-ben, további három településen - Siófokon, Hajdúszoboszlón és Hévízen - pedig ez a szám meghaladta az 1 milliót.

A turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma Budapesten, valamint Debrecenben és térségében nőtt a legerőteljesebben, 16 illetve 8,8 százalékkal, a legnagyobb mértékben közel 4 százalékkal pedig Pécs-Villány térségében csökkent.

A turisztikai szálláshelyek 2024-ben összesen 1064 milliárd forint bevételt könyveltek el, ami 18 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Érdemes megemlíteni, hogy 2019-ben a lakosság több mint fele részt vett legalább egy alkalommal belföldi, többnapos turisztikai utazáson. A 2020-as év mélypontja, amikor az utazási hajlandóság csupán 39 százalékra csökkent, után a tendencia ismét felfelé ívelt, és 2023-ra már megközelítette az 50 százalékot. Azonban 2024-ben a növekedés megtorpant, és az éves szintű visszaesés 0,5 százalékponttal 49,3 százalékra csökkent. A legalább négy éjszakás utazásokra vonatkozóan a lakosság csupán 22 százaléka vállalkozott.

Az utazási trendek területi eloszlása nem homogén. 2024-re a főváros lakóinak 59%-a részt vett valamilyen utazáson, és ez az arány az előző évekből sem csökkent 50% alá. Ezzel szemben az ország egyéb részein élők körében 47% vállalkozott többnapos belföldi kirándulásra, ami jelentős előrelépés a 2020-as és 2021-es évekbeli 36%-os mélyponthoz viszonyítva. Ugyanakkor ez az érték még mindig elmarad a 2019-es 51%-os szinttől.

A 2024-es évben a magyarok külföldi utazásai meghaladták a 22 milliót, ami egy 4,6%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy ez a szám 11%-kal elmarad a 2019-es szinttől, ami azt mutatja, hogy a korábbi évekhez képest még mindig van hova fejlődni az utazási kedv terén.

A külföldre utazó magyarok összesen 66 millió napot töltöttek el a határokon túl, ami 0,2 százalékos növekedést jelent a tavalyi évhez képest. Ugyanakkor, ha a 2019-es statisztikákhoz viszonyítunk, akkor 12 százalékkal csökkent ez a szám. Az utazások többsége hosszabb időtartamú volt, és a szomszédos országok mellett népszerű desztinációk között szerepelt Németország, Olaszország és Görögország is.

Egy külföldi utazás során a magyarok személyenként naponta átlagosan 26 ezer forintot költöttek, 9,2 százalékkal többet, mint 2023-ban.

A belföldi utazások során az utazók napi költsége átlagosan közel 14 ezer forintot tett ki, ami 12 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.

A külföldi látogatók jelentős része az Európai Unió tagállamaiból érkezik. A turisták körülbelül 68%-a a közvetlen szomszédos országokból, mint például Szlovákiából, Romániából vagy Ausztriából látogat el hozzánk.

Többnapos utazásra a legtöbben Németországból érkeztek számuk egy év alatt 12 százalékkal nőtt. Az Európából érkezők összesen 11,2 millió utazást tettek hazánkba, számuk 0,3 százalékkal emelkedett. Az Egyesült Államokból viszont egyre többen választják desztinációként Magyarországot, az USA-ból érkezők száma 5,7 százalékkal nőtt egy év alatt. A külföldiek átlagos napi költése 28,9 ezer forint volt. Tavaly a Németországból és az Ausztriából érkezők költötték a legtöbbet Magyarországon 618 milliárd, illetve 507 milliárd forintot, ez pedig a külföldiektől származó összes kiadás harmadát tette ki.