A húsvét idén új magasságokba emelte a hazai turizmust, soha nem látott látogatószámot regisztráltak.

A kora nyarat megidéző ünnepi hosszú hétvége újabb csúcsokat döntögetett a hazai turizmusban. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) legfrissebb statisztikái alapján a nagycsütörtök és húsvéthétfő közötti időszakban a tavalyi évhez viszonyítva 38%-kal több nemzetközi, valamint 20%-kal több belföldi látogató választotta a magyar szálláshelyeket pihenés céljából.

A legforgalmasabb nap a nagyszombati ünnep volt, amikor a négycsillagos hotelek kapacitáskihasználtsága elérte a 86 százalékot - tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hivatalos közleményében.

A napsütéses időjárás sok utazót vonzott, nemcsak a fővárosba, hanem a gyönyörű fürdővárosainkba is:

Az ünnepi időszakban nem csupán a látogatók száma volt figyelemre méltó, hanem a szálláshelyek bevételei is jelentős növekedést mutattak: körülbelül 28 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának eredményeit.

Az ünnepi hosszú hétvégén a magyar szálláshelyek rendkívüli népszerűségnek örvendtek, hiszen több mint 300 ezer látogató választotta a pihenést hazánkban. A gazdasági tárca adatai szerint a szálláshelyek összesen több mint 700 ezer vendégéjszakát könyvelhettek el.

A közleményben megjegyezték, hogy ezen a napon a szállodák kapacitásának kihasználtsága országos szinten 80 százalékra rúgott. A budapesti négycsillagos hotelek esetében ez a szám még magasabbra, 91 százalékra emelkedett, míg vidéken is figyelemre méltó, 83 százalékos foglaltságot tapasztaltak.

A magyar főváros, Budapest, tavaly húsvéthoz viszonyítva 40%-kal több külföldi turistát vonzott. A látogatók legnagyobb része Olaszországból, az Egyesült Királyságból és Spanyolországból érkezett, így a város nemcsak a helyiek, hanem a nemzetközi közönség körében is egyre népszerűbbé válik.

A vidéki szálláshelyek vonzereje jelentős növekedést mutatott, hiszen a nemzetközi vendégek száma 34 százalékkal nőtt, és a Balaton iránti érdeklődés is megugrott, hiszen 2024-hez képest csaknem 53 százalékkal többen választották ezt a csodás tavat. A legnagyobb látogatószámmal a csehek, szlovákok és németek érkeztek, akik a hazai fürdővárosok, mint Hévíz, Bük és Sárvár, iránt mutattak kiemelkedő érdeklődést.

A kellemes időjárású hosszú hétvége egyértelműen felerősítette a belföldi utazási kedvet. A fővároson túl a legtöbb kalandor Debrecen, Szeged, Kecskemét, Nyíregyháza és Győr irányába vette az irányt, hogy felfedezze a hazai tájak szépségeit.

A belföldi utazók körében egyre népszerűbbé vált a főváros, ahol a tavalyi évhez viszonyítva 30%-os növekedést tapasztaltak a hazai vendégek számában.

A belföldi utazók körében a legkedveltebb vidéki úti célok a Balaton után a Mátra és a Bükk varázslatos tájai, valamint Budapest környezete, Debrecen és annak vonzáskörzete, továbbá a Tokaj és Nyíregyháza vidékének különleges szépségei.

A vendégek többsége, egészen pontosan 53%-uk, szállodákban pihent meg, azonban a magán- és egyéb szálláshelyek is jelentős forgalmat generáltak, hiszen a látogatók egyharmada itt foglalt szállást. A hotelek között a négycsillagos szállodák emelkedtek ki a legnagyobb népszerűségnek örvendve, a vendégek 57%-a választotta ezt a kategóriát.

A kiemelkedő látogatószámnak köszönhetően a húsvéti hosszú hétvége bevételi rekordot is hozott, közel 19 milliárd forinttal gazdagította a szálláshelyeket, ami mintegy 28 százalékos növekedés az előző évhez képest.

A vendégforgalom és a szálláshelyek bevételeinek folyamatos és dinamikus növekedése egyértelműen jelzi, hogy Magyarország továbbra is rendkívül vonzó célpont a hazai és nemzetközi utazók számára.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye rámutatott, hogy a turizmus kiemelkedő szerepet játszik a magyar gazdaságban, hiszen körülbelül 400 ezer család számára biztosít megélhetést. Az előző év kiemelkedő teljesítményének köszönhetően ez az ágazat a legfontosabb gazdasági motorok egyikévé vált. A 2025-re vonatkozó eddigi adatok alapján minden jel arra utal, hogy az elkövetkező év még sikeresebb lehet, tovább növelve a turizmus jelentőségét Magyarország gazdasági fejlődésében és versenyképességében.