Felfoghatatlan a veszteség: a csodálatos magyar sztár, aki egy éven át póthajjal tűnt fel a képernyőn kemoterápiás kezelése után, mindössze 62 éves korában távozott. A fájdalom hatalmas, hiszen életműve és személyisége örökre velünk marad.
1992. szeptember 28-án a magyar televíziózás és újságírás legendás alakja, Árkus József tragikus körülmények között távozott az élők sorából. Élete azonban már jóval korábban, egy végzetes repülőút következményeként vette egy váratlan fordulatot, amely a csernobili atomkatasztrófa árnyékában zajlott. E történet nem csupán Árkus József életének szomorú végkimenetelét idézi fel, hanem egy egész generáció küzdelmeit és sorsát is magában foglalja - olvashatjuk az Újságmúzeum írásában.
A repülőgép 1986. április 26-án szállt fel Ferihegyről Moszkva irányába, a fedélzetén turisták és a Magyar Televízió munkatársai, mint például Knézy Jenő és Déri János. Az utazás célja nem csupán a pihenés volt, hanem egy fontos munka is várta őket a szovjet fővárosban. Az utasok azonban mit sem sejtettek arról, hogy a gép útvonala éppen a csernobili atomkatasztrófa epicentrumának közelében haladt, mindössze néhány órával a tragikus esemény után.
A repülőgép tizenkétezer méteres magasságban szelte az eget, miközben a csernobili erőműből kiszabadult radioaktív anyag hatalmas felhője nyolc kilométeres magasságig emelkedett. A szél a halálos szennyeződést nyugat és északnyugat felé terelte, éppen a repülőgép útjának irányába. A fedélzeten az utasok vidám beszélgetésekbe merültek, nevettek és élvezték az utazást, mit sem sejtve arról a rejtélyes veszélyről, ami a fejük felett terjengett.
Moszkvába érkezve egy meglehetősen bizarr látvány fogadta őket. Az utasokat nem engedték kiszállni a gépből, miközben biztonsági ruhába öltözött szakemberek vízsugárral takarították a repülőgépet. Semmiféle információt nem adtak arról, hogy a repülés során közvetlen kapcsolatba kerültek a nukleáris katasztrófa következményeivel. Évekkel később a Magyar Televízió munkatársai közül többen sajnálatos módon, sorra hunytak el, és sokan úgy vélték, hogy ez összefüggésben állhat a csernobili sugárzással.
Árkus József élete drámai fordulatokat hozott magával. Noha a csernobili repülőút részletei még mindig homályosak, több visszaemlékezés arra utal, hogy ő is a gépen tartózkodott. Gyermekként a fővárosba költözött, és 1959-ben kezdte meg újságírói pályafutását. Először az Egyetemi Lapok főszerkesztőjeként tevékenykedett, majd a Magyar Rádió és a Népszabadság munkatársaként szerzett tapasztalatokat. Pályafutása csúcspontjaként 1976-ban a Ludas Matyi élclap főszerkesztője lett, ahol szellemes írásaival és éleslátásával sokakat megnyert.
A Ludas Matyi alatt Árkus különleges humorával és éles kritikájával vált ismertté, majd a rendszerváltás után az Új Ludas főszerkesztőjeként folytatta munkáját. Emellett a Mikroszkóp Színpad házi szerzőjeként is tevékenykedett, és nevéhez fűződik a Tollasbál, amely pikáns fotóival vált híressé. Árkus azonban leginkább a Parabola című televíziós műsor révén vált országosan ismertté, amelyet 1972-től vezetett.
