Ruszin-Szendi Romulusz a Tisza Párt kongresszusán hangsúlyozta: elengedhetetlen, hogy a Petőfi laktanya nevét visszaállítsuk eredeti állapotába.
A volt vezérkari főnök felkészült arra, hogy kongresszuson elmondott beszéde után ő lesz "a legrosszabb, a legkövérebb altábornagy", de szerinte az állomány tudja, hogy igaza van. Hosszan sorolta a hadsereg problémáit, de felvázolta a lehetséges megoldásokat is.
A közmédia pénteki hírei szerint Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség egykori parancsnoka, a Tisza Párt új védelempolitikai tanácsadója lehet. Akkoriban Ruszin-Szendi nem kívánta megerősíteni vagy cáfolni ezt a hírt. A Tisza Párt szombati kongresszusán azonban már felszólalt, és bemutatta azokat a lépéseket, amelyeket elengedhetetlennek tart ahhoz, hogy a hadsereg stabilitása javuljon.
Ruszin-Szendi már a beszédének elején kifejezte meggyőződését, miszerint minden egyenruhás számára alapvető elv, hogy senkit nem hagyunk hátra. Véleménye szerint azonban a jelenlegi kormányzat ezt az alapelvet figyelmen kívül hagyta, amit a katonák nap mint nap saját tapasztalataik révén élnek meg. Kiemelte, hogy a mai biztonságérzetünk a katonák elkötelezett szolgálatának köszönhető.
Az országot érintő katonai fenyegetések közül a NATO is kiemelte a keleti és déli kihívásokat. Az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatban úgy vélik, hogy Magyarország biztonságát ez a helyzet nem veszélyezteti közvetlenül. Ugyanakkor a déli irányból érkező problémák, különösen az illegális migráció, sürgős intézkedéseket igényelnek a hatóságoktól.
A lehetséges védelmi stratégiák között - mint például a tömegpusztító fegyverek birtoklása, a semlegesség, a teljes spektrumú haderő kiépítése, vagy a védelmi szövetségek kialakítása - Magyarország a saját hadseregének fenntartása mellett okosan döntött a kollektív védelmi ernyő, azaz a NATO mellett. Ez a szövetség rendelkezik a szükséges erőforrásokkal ahhoz, hogy valóban garantálja az ország biztonságát.
Ami az uniós védelmet illeti, Ruszin-Szendi Romulusz szerint amíg csak papíron létezik az egységes védelmi politika, addig nehéz megvalósítani, és a közös európai haderő csak álom marad.
A magyar hadsereg aktuális kihívásait elemezve a volt vezérkari főnök hangsúlyozta, hogy a félelemre épülő vezetési stílus vált uralkodóvá. "Ha a katonát akár egyik napról a másikra elbocsáthatják, az világosan üzeni, hogy jobb, ha hallgat" – fogalmazott, hozzátéve, hogy a véleménynyilvánítás ma már nem igazán népszerű. Komoly aggályként említette a szervezeti kultúra hiányos ismeretét, kiemelve, hogy a fiatalítást célzó intézkedések során "20-30 évnyi tapasztalattal rendelkező kollégákat engedtek el, méltatlan módon, sokszor anélkül, hogy a szemükbe néztek volna". Továbbá kifogásolta, hogy a katonai szolgálatra büntetett előéletű vagy külföldi állampolgárok is jelentkezhetnek, és azt is megemlítette, hogy a tartalékos rendszer keretein belül pénzért rendfokozatot lehet vásárolni. "Kedves urak, ideje lenne tudatosítani, hogy a feudalizmus kora lejárt" – hangsúlyozta. Felháborítónak találta, hogy a Petőfi laktanyát éppen a Petőfi-emlékévben átnevezték Mária Terézia laktanyára.
Ruszin-Szendi Romulusz kifejtette, hogy a honvédelem megerősítéséhez elengedhetetlen, hogy visszaállítsuk a kellő bizalmat és tiszteletet az egyenruhások iránt. Álláspontja szerint fontos, hogy távol tartsuk magunkat az orosz-ukrán konfliktustól, és megjegyezte: "nincs értelme harcolni egyik fél mellett sem, ez puszta ostobaság." Emellett hangsúlyozta, hogy a mindennapi erőszak megszüntetéséhez tűzszünetre van szükség, még ha a tartós béke elérése Oroszország és Ukrajna között időigényes is. Ruszin-Szendi kifejezte, hogy nem szeretne illegális migrációt Magyarországon, és kiemelte, hogy a katonák nem csupán munkavállalók, hanem egy hivatás képviselői, így el kell felejteni ezt a nézőpontot.
Sürgette, hogy hozzák létre a fiatalítás keretében a hadseregből távozott szakemberek újraalkalmazásának lehetőségét. Elengedhetetlen, hogy a méltatlan jogszabályokat átformáljuk, és megszüntessük az indokolatlan elbocsátásokat. A rendfokozatokat nem kapjuk meg automatikusan, hanem kiérdemeljük azokat. Fontos, hogy az illetményrendszer zavarait orvosoljuk. Emellett kiemelte, hogy a Petőfi laktanya nevét is vissza kell állítani - sorolta az általa elengedhetetlennek tartott lépéseket.
A beszédének végén Ruszin-Szendi Romulusz megjegyezte, hogy tisztában van azzal, hogy a következő napokban sokan megkérdőjelezik majd a szavait. "Én leszek a legrosszabb és legkövérebb altábornagy, akit valaha is láttak, meggyaláztam mindenkit, de erre felkészültem, mert egy dolog biztos: az állomány tudja, hogy igazam van" – tette hozzá. Végül kijelentette, hogy kész szakmai párbeszédet folytatni a jelenlegi honvédelmi szakpolitikai vezetéssel, de kizárólag élő adásban, "mert továbbra is a hazámat szolgálom".
