Semjén Zsolt: A zsidó közösség biztonságban élhet Magyarországon Semjén Zsolt kifejezte, hogy Magyarország a zsidó közösség számára biztonságos környezetet biztosít. A politikai vezető hangsúlyozta a közösség védelmének fontosságát, és elmondta, hogy a k
Semjén Zsolt kiemelte, hogy Magyarország az egyik legbiztonságosabb helyszín Európában a zsidó közösség számára. Hangsúlyozta, hogy azok, akik kipát viselve sétálnak az utcákon, bátran élhetnek hitével, és Budapest felfedezése során egyedülálló bepillantást nyerhetnek a zsidó kultúra mindennapi életébe. Ezt a megnyilatkozást a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) rendezvényén tette. A politikus hozzátette, hogy a kormány a zsidó közösséggel karöltve mindent elkövet azért, hogy ez a biztonságos légkör fenntartható maradjon, különösen figyelembe véve, hogy az elmúlt évtized geopolitikai eseményei miatt Nyugat-Európában egyre gyakoribbá vált az iszlamista antiszemitizmus, és sokan támadják Izrael Államot, sőt, egyesek még annak létét is megkérdőjelezik.
Semjén Zsolt emlékeztetett arra, hogy történelmünk egyik legnagyobb tragédiája a budapesti gettó utcáinak kegyetlen valósága volt. 1944 novemberében kijelölték a gettó határait, és a területen több tízezer embert zsúfoltak össze, akik elviselhetetlen körülmények között éltek. A tragédia naponta 80-120 ember életét követelte. Amikor a gettó felszabadult, a területén majdnem 3000 temetetlen holttest hevert, akiket később tömegsírokba helyeztek. Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy meggyilkolt honfitársaink emléke örökre velünk marad.
Kiemelte, hogy a 2023. október 7-én Izraelben történt terrortámadás óta sürgetőbbé vált az antiszemitizmus elleni fellépés. Magyarország viszont abban a kedvező helyzetben van, hogy az állami szféra az elmúlt évek során számos intézkedést hozott az antiszemitizmus visszaszorítása érdekében - hangsúlyozta. Az alaptörvény világosan kinyilvánítja, hogy a zsidóság a nemzet szerves részét képezi, míg a büntető törvénykönyv szigorúan bünteti az önkényuralmi jelképek használatát, a közösség ellen irányuló uszítást és erőszakot, valamint a kommunista és nemzetiszocialista bűnök tagadását. Továbbá, a magyar uniós elnökség alatt a zsidó közösséggel folytatott együttműködés eredményeként megszületett az antiszemitizmus elleni magyar nemzeti stratégia - sorolta.
A magyar uniós elnökség egyik kiemelkedő eredményeként emelte ki, hogy 2024-ben az EU Tanácsa olyan nyilatkozatot fogadott el, amely a zsidó élet támogatására és az antiszemitizmus elleni harcra összpontosít. Ez a lépés rávilágít arra, hogy az antiszemitizmus mértéke az EU területén aggasztóan magas - tette hozzá. A kormány által kijelölt fellépési stratégiát három fő pillérre építette: a közoktatásra, a nyilvános diskurzusra és a jogi intézkedésekre. Kiemelte, hogy soha nem szabad elfeledkezni a gettó áldozatairól és azokról a bátor emberekről, akik életüket kockáztatták mások megmentéséért, ugyanakkor a bűnösök tettei sem merülhetnek feledésbe.
Avi Nir-Feldklein, Izrael budapesti nagykövetségének megbízott misszióvezetője hangsúlyozta, hogy bár 80 évvel ezelőtt sikerült megállítani a náci rémuralmat, az antiszemitizmus sajnos újra felemelkedett Európában és Észak-Amerikában, és a holokauszt óta most először éri el a legmagasabb szintet. Szerencsére Magyarországra ez a jelenség nem jellemző, köszönhetően a magyar kormány és a társadalom hozzáállásának. Izrael kifejezetten nagyra értékeli a kormány antiszemitizmussal szembeni zéró toleranciáját.
A zsidóságot a történelem folyamán sokan próbálták elpusztítani: a babiloniak és a rómaiak már rég eltűntek, a nácikat pedig legyőzték. Ennek ellenére a zsidóság már négyezer éve kitart - emelte ki. A 2023. október 7-i terrortámadás következtében a zsidóság a holokauszt óta a legnehezebb időszakát éli, ám azóta sikerült legyőzni a Hamászt és a Hezbollahot, és az Irán által Izrael köré alakított tűzgyűrű is meggyengült. Mester Tamás, a BZSH elnöke hangsúlyozta, hogy fejet hajtanak azok emléke előtt, akik életüket adták a vészkorszakban, és tisztelettel adóznak a túlélőknek, akik tanúságot tettek az emberi bátorság és az élet iránti vágy erejéről.
A gettó nem csupán egy fizikai elzárás volt, hanem egy olyan hely, ahol az emberi méltóságot és a reményt próbálták eltiporni. A gettóba kényszerített 70 ezer ember sorsa nem csupán a magyar zsidóság szomorú története, hanem az egész nemzet közös gyásza - hangzott el a beszédben. A felszabadulás napján nem csak életek menekültek meg, hanem megszületett a fogadalom is, hogy soha többé nem tűrhetjük el az embertelenség és a kirekesztés uralmát - tette hozzá. Emellett - folytatta - az emlékezés nem csupán a múlt feldolgozásáról szól, hanem arról is, hogy tanuljunk a történelemből, és megőrizzük az emberiességet.
Az antiszemitizmus sajnos még mindig jelen van a világban, ezért elengedhetetlen, hogy bátran szembenézzünk ezekkel a fenyegetésekkel. Kiemelte, hogy az elmúlt évtizedekben senki sem gondolhatta volna, hogy a nyugat-európai és tengerentúli zsidóság egyszer irigyelni fogja a magyarországi zsidóságot, akik hitüket szabadon gyakorolva, békésen és biztonságban élhetnek. Ez az eredmény a magyar kormány következetes politikájának köszönhető, amely megakadályozza a fundamentalista, radikális iszlám megjelenését az ország területén - tette hozzá.
A továbbiakban megemlékezett azokról, akik a vészkorszak alatt mentették a zsidó embereket, köztük Salkaházi Sáráról, Sztehlo Gáborról, Raul Wallenbergről, Angelo Rottáról és idősebb Antall Józsefről. Azt sem felejtik, hogy a gettót a Vörös Hadsereg szabadította fel, megmentve emberek tízezreinek életét - mondta Mester Tamás. A megemlékezésen az Izraeli Védelmi Erők főkántora, Shai Abramson énekelte el Izrael Állam himnuszát, illetve tartott előadást, továbbá levetítettek egy filmet, amelyben túlélők elevenítették fel a vészkorszak eseményeit. A rendezvény zárásaként a résztvevők a gettó felszabadulásának 80. évfordulója alkalmából felavatták a a zsinagóga Wesselényi utcai oldalán lévő sírkert boltívén elhelyezett emléktáblát.
