Angela Merkel aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Elon Musk milyen hatással van Donald Trumpra. Szerinte Musk befolyása aggasztó, és fontos lenne figyelemmel kísérni ezt a dinamikát a politikai tájban.

Angela Merkel, a korábbi német kancellár, mély aggodalommal szemléli az olyan technológiai milliárdosok, mint Elon Musk, hatását Donald Trump megválasztott amerikai elnökre.

A Der Spiegel hírmagazin számára adott interjújában, amely emlékiratainak megjelenése előtt zajlott, Angela Merkel kifejtette, hogy a politika alapvető feladata az egyensúly megteremtése az átlagpolgárok és a befolyásos érdekcsoportok között. "Ha a döntéshozatali folyamatokat túlságosan dominálják a nagyvállalatok, a tőkeereje vagy a technológiai fejlődés, az mindannyiunk számára új kihívások elé állít" - nyilatkozta. Példaként hozta fel Elon Muskot, a Tesla és a SpaceX vezetőjét, akit Donald Trump felkért, hogy vállalja el az új kormányzati hatékonysági minisztérium társvezetői posztját, amely a jelek szerint a kormány keretein kívül fog működni.

"Az olyan egyén, mint Musk, aki az űrben keringő műholdak körülbelül 60%-át birtokolja, komoly aggodalmakat vet fel számunkra a politikai kérdéseken túl is" - nyilatkozta Merkel. A SpaceX üzemelteti a Starlink műholdas internetszolgáltatást, amely már több mint 6000 műholdat üzemeltet az űrben, és ezt az átlagemberek, cégek és állami intézmények egyaránt használják. Merkel a Spiegelnek kifejtette, hogy Trump esetleges újbóli győzelme miatt szomorú. "Ha a politikai színtéren valaki nem teremt win-win helyzeteket, hanem csak győztesek és vesztesek létezését ismeri el, az rendkívül megnehezíti a multilateralizmus munkáját" - tette hozzá.

Angela Merkel több mint 700 oldalas memoárja, melynek címe: „Szabadság: Emlékek 1954-2021”, november 26-án kerül a boltok polcaira több mint 30 országban, mindössze néhány hónappal Donald Trump újraválasztása előtt. A könyv bemutatóját decemberben rendezik az Egyesült Államokban, ahol Merkel Barack Obamával közösen lép színpadra. A műben Merkel részletesen reflektál a Donald Trumppal és más globális vezetőkkel, például Vlagyimir Putyinnal folytatott kapcsolataira. A könyv publikálása különösen aktuális, hiszen Németország jelenlegi gazdasági és politikai kihívásai, valamint a nemzetközi válságok fokozódása közepette Merkelre nehezedik a nyomás, hogy megőrizze politikai örökségét.

Angela Merkel emlékirataiban visszaemlékezik arra, hogy Donald Trumppal való első találkozója során milyen félreértésbe keveredett. A 2017-es Ovális Irodában történt események során Merkel azt hitte, hogy a helyzet normális keretek között zajlik, de hamar ráébredt Trump érzelmi természetére és arra a hajlamára, hogy a tekintélyelvűséget és a zsarnokságot kedveli. Amikor Trump szándékosan elutasította a kezet fogást a kamerák előtt, Merkel nem hagyta magát, és halkan megjegyezte neki, hogy „kezet kellene fognunk”. Ezzel a mondattal azonban csak fokozta a szituáció feszültségét, hiszen tudta, hogy Trump pontosan tisztában van a cselekedeteivel. Rájött, hogy ahelyett, hogy sztoikus nyugalommal kezelte volna a helyzetet, inkább belekeveredett egy manipulációs játékba, ahol Trump játékszabályait nem ismerte fel.

A könyv, amely Merkel 2021-es távozása óta készült, részletesen bemutatja életének és politikai pályafutásának különböző aspektusait. Kiemeli a kommunista Kelet-Németországban eltöltött gyermekkorát, valamint a jobbközép Kereszténydemokrata Unión belüli váratlan felemelkedését. Merkel 16 éven át volt hatalmon, ez idő alatt Európa királynőjeként és "a szabad világ vezetőjeként" vált ismertté – egy címke, amely korábban kizárólag az amerikai elnököket illette. Most, hogy nem kell figyelembe vennie a diplomáciai érzékenységeket, Merkel Trumpot egy sérelmektől és szükségletektől vezérelt politikai szereplőként írja le, szemben saját "tényszerű" megközelítésével. "Úgy tűnt, hogy a fő célja az volt, hogy a beszélgetőpartnere bűntudatot érezzen, miközben azt is akarta, hogy kedveljék őt" – fogalmaz. Emellett megjegyzi, hogy Trump nem arra törekedett, hogy hidakat építsen a hagyományos szövetségesekkel, hanem láthatóan lenyűgözte "az orosz elnök", és hogy "autokratikus és diktatórikus vonásokkal rendelkező politikusok foglyául esett".

Az első megbeszéléseik után, amikor hazafelé tartottak a repülőgépen, Merkel arra a következtetésre jutott, hogy Trump igazából úgy tekintett a világra, mint egykori ingatlanfejlesztő. Számára minden ország egy versenytárs volt, ahol az egyik fél sikere a másik fél kudarcát jelenti. Nem volt benne a gondolat, hogy a közös együttműködés révén mindenki javára válhatna a jólét. A Merkelhez fűződő bonyolult viszony Trumpot is foglalkoztatta, hiszen még a legutóbbi kampánykörútján is említést nyert. "A németek nem kedveltek engem, mert azt mondtam, hogy fizetniük kell" - mesélte egy pennsylvaniai összejövetelen, nyilvánvalóan a NATO védelmi költségeire utalva. "Azt mondtam Angelának: Angela, te nem fizettél."

A hónap során, az amerikai választások küszöbén Merkel nyíltan kifejezi támogatását Kamala Harris iránt, kijelentve: "Szívből kívánom, hogy Harris legyőzze ellenfelét és elnökké váljon." Ám a történelem Vlagyimir Putyin esetében más forgatókönyvet írt. Ő az a figura, aki továbbra is befolyásolja a világ eseményeit, még ha Merkel jelenleg távol is van. A német politikus, aki folyékonyan beszél oroszul, Putyint manipulátornak és bosszúállónak tartja, de elismeri, hogy az orosz elnöknek voltak olyan érvei a 2007-es müncheni biztonsági konferencián, amelyek nem tűntek teljesen ésszerűtlennek. "Akadtak olyan megállapítások, amelyeket nem tartottam teljesen abszurdnak. Például soha nem bizonyosodott be, hogy Irakban vegyi fegyverek léteztek" - írja, utalva ezzel az amerikaiak által az iraki rezsim megdöntésére használt indokokra.

Related posts