Egy uniós jelentés sötét árnyakat vetít a magyar gazdaság jövőjére.

Az Európai Bizottság szerdán közzétett magyar országjelentése alapján a gazdasági kilátásokban magas inflációra és fokozatos növekedésre számítanak. A testület hangsúlyozta, hogy a kormányzati költekezést érdemes lenne visszafogni, ugyanakkor több forrást kellene fordítani a védelemre. Emellett javasolták a piactorzítások csökkentését, valamint a sürgős lépéseket az uniós helyreállítási terv mielőbbi megvalósítása érdekében.

Az uniós intézmény a magyar túlzottdeficit-eljárást is magában foglaló éves tavaszi csomag keretében tette közzé az országra vonatkozó jelentését és ajánlásait. Bár a dokumentumokat hivatalosan még a tagállami Tanácsnak el kell fogadnia, ez általában csupán formalitásnak számít.

A legfrissebb jelentés szerint a tavalyi 0,5 százalékos gazdasági növekedés után a magyar kormány által várt gyors fellendülés nem következett be. Az Európai Bizottság májusi előrejelzése alapján idén mindössze 0,8 százalékos növekedésre számítanak, míg jövőre már 2,5 százalékra lehet számítani. Ezt a növekedést a javuló kereslet és az új ipari kapacitások, különösen az elektromos járművek terén megvalósuló fejlesztések fogják elősegíteni – írja a testület. Ugyanakkor a vámok okozta bizonytalanságok miatt a magyar gazdasági kilátások aggasztónak tűnnek. (Bár konkrét országot nem említenek, Magyar Levente külügyminisztériumi államtitkár korábban az Egyesült Államok autókra és alkatrészekre kivetett vámjait szinte elviselhetetlennek nevezte.)

A dokumentum megállapította az inflációról, hogy nagyot esett a 17 százalékos csúcs óta 2023-ban, de továbbra is magas az élelmiszereket, az energiát, az alkoholt és a dohánytermékeket leszámítva, miközben összességében 2025 első negyedévében ismét növekedett. A hazai kereslet és a növekvő élelmiszerárak várhatóan 2025-ben is magasan tartják. "Magyarország ment át a harmonizált fogyasztói árindexek legmagasabb növekedésén az EU-ban", ezért az inflációs várakozások továbbra is magasak.

A befektetések 2023-ban 7,7, 2024-ben 11,1 százalékkal estek, ami a legnagyobb csökkenés az EU-ban, bár magas szintről. Közben az építkezési árak emelkedése szintén uniós rekordot döntött. Utóbbit okolta a jelentés a befektetések csökkenéséért a gazdasági bizonytalansággal együtt, ez közepes távon növekedési kockázatot is jelent.

A túlzottdeficit-eljárás keretében ugyan nem lépett fel az Európai Bizottság, de a legfrissebb jelentésében arra figyelmeztetett, hogy a költségvetési célok "veszélyben vannak". A májusi előrejelzése szerint idén a bruttó hazai termék (GDP) 4,6%-ával, jövőre pedig már 4,7%-kal is számolhatunk a hiány vonatkozásában. Érdemes megjegyezni, hogy a kormány a múlt hónapban a 2026-os célkitűzést 2,9%-ról 3,7%-ra emelte. Az eljárás keretében a cél a hiány 2026-ra a szabályos három százalékra való csökkentése lenne, bár a közelmúltban javasolták, hogy a védelmi kiadások esetében egy részleges mentességet alkalmazzanak. Az Európai Bizottság hangsúlyozta, hogy "egy reális és stabil középtávú költségvetési keret" révén a magyar pénzügyek "hitelesebbek és hatékonyabbak" lehetnének, utalva a korai beadású és később módosított költségvetések problémáira.

Magyarország továbbra is számos kihívással néz szembe, különösen a versenyképesség terén és a kormányzat pénzügyi szükségletei kapcsán. A kormány eddig "mérsékelt" lépéseket tett a problémák kezelésére. A legfrissebb jelentés kiemeli, hogy 2024-re várhatóan nőni fog az államadósság, ami a már így is magas kamatokkal párosul, továbbá a lakásárak folyamatos emelkedése is aggasztó tényező.

A kormány bizonyos intézkedései torzítják a piacot, széles körben vet be gyengén célzott támogatott kölcsönöket, így olyasmire megy a pénz, ami csekély hasznot hoz és mérsékelten növeli a termelékenységet. A költségvetési felügyelet tovább gyengítették többek között a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák), amik a hibáikkal tovább növelhetik a kormányzati kiadásokat. (A kekváknál bizottsági javaslatra a tagállamok is szinte egyhangúlag problémákat láttak, ezért 2022-ben minden új uniós támogatástól eltiltották ezeket.)

A demográfiai elöregedés következtében Magyarország a nyugdíjkiadások terén egyre meredekebb emelkedésre készülhet. A folyamat várhatóan tovább fokozza a társadalmi egyenlőtlenségeket, ám a kormány már jelezte, hogy rövid távon nem tervez változtatásokat ezen a téren.

A munkaerő termelékenysége Magyarországon az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban, és a helyzet az elmúlt másfél évtizedben gyakorlatilag stagnált. Ezzel szemben a hasonló jövedelmű uniós országok munkavállalóinak termelékenysége átlagosan tíz százalékkal emelkedett. Az elmúlt évtized során a foglalkoztatottság közel húsz százalékkal nőtt, ami több mint 700 ezer új munkahelyet jelentett, azonban ezek többsége alacsony képzettséget igényel. Az oktatási rendszerünk nem képes elegendő jól képzett szakembert kibocsátani, ami jelentős akadályt jelent a gazdasági növekedés szempontjából. Az EU-hoz viszonyítva a magyar fiatalok körében az egyik legalacsonyabb a felsőoktatásba való beiskolázási arány, a digitális készségek terén is gyenge a teljesítmény, és a korai iskolaelhagyók aránya is aggasztóan magas.

A vállalatokat számos tényező hátráltatja, többek között a kiszámíthatatlanul változó jogszabályi környezet, az állam domináló szerepe a belföldi üzleti tranzakciókban, valamint a külföldi cégekkel szembeni fokozott ellenségesség. Ezenkívül a kormányzati hatékonyság korlátozottsága, a magas szintűnek érzett korrupció és a kulcsfontosságú szektorokban tapasztalható gyenge verseny is jelentős problémát jelent. A korrupcióellenes rendszer hatékonysága is megkérdőjelezhető. Eközben a magántőkealapok száma és volumene folyamatosan növekszik, 2024-re már a bruttó hazai termék több mint 2,5%-át teszik ki. Ezeket a forrásokat különösen azok a személyek veszik igénybe, akik szoros kapcsolatban állnak a kormányzattal, mivel ezek a struktúrák hasonló névtelenséget kínálnak, mint az offshore cégek.

A növekedés hatásai nem egységesen oszlanak meg; míg a tehetős réteg számára bőkezű lehetőségeket kínál, addig a szegényebb csoportokat gyakran hátrányos helyzetbe hozza a nem megfelelően irányzott támogatások. A gyermekszegénység és a társadalmi kirekesztettség aggasztó mértékben növekszik, ami visszavetheti a hosszú távú fejlődést. A kormány újraelosztási intézkedései a jelentés szerint csekély hatást gyakoroltak, a szociális védelem pedig tovább gyengült. Az adórendszer, amely az egykulcsos jövedelemadón és a magas áfán alapul, aránytalanul terheli az alacsonyabb jövedelműeket. Eközben a jómódúak számára kedvező lehetőségek állnak rendelkezésre, hiszen megtakarításaikat magas kamatozású állampapírokba fektethetik. Ezzel a jelentés előrejelzése szerint 2025-re a GDP 0,4 százalékának megfelelő vagyont csatornáznak át hozzájuk, miközben a családi adókedvezmények és lakáshitelek előnyeit is ők tudják a legjobban kihasználni.

Egészségügyre GDP-arányosan az egyik legkevesebbet költötte Magyarország az EU-ban, de a magyarok a saját zsebükből többet költenek erre, mint más uniós országokban (különösen gyógyszerekre). Magyarország az egészségügyi dolgozók számában is az utolsók közt áll, miközben a rendszer kórházközpontú, magas az ágyak száma, de kevés a háziorvos. A várható élettartam a legalacsonyabbak, a szív- és érrendszeri, valamint a rákos megbetegedések aránya a legmagasabbak között van az EU-ban. (Bár ahogy korábban írtuk, utóbbinak statisztikai okai is lehetnek.)

A jelentéshez kapcsolódóan az Európai Bizottság számos ajánlást fogalmaz meg a tagállami Tanács számára, például:

A javaslatokról a miniszteri Tanácsban egyhangúlag döntenek, vagyis az elfogadásukhoz a magyar kormány beleegyezése is kell, ahogy korábban is.