Szombathelyre is eljutott a világhírű gondolatolvasó, aki különleges képességeivel lenyűgözte a közönséget.
"Ne hagyja ki a páratlan lehetőséget, hogy találkozzon Professor Peannel, a világszerte elismert gondolatolvasóval! Miután Budapest, Pozsony, Temesvár és Kassa városait már elbűvölte különleges képességeivel, most Szombathelyen is lehetősége nyílik egy rövid időre megismerni ezt a lenyűgöző személyiséget. Az eseményre 1895 szeptemberében kerül sor, ne szalassza el ezt a felejthetetlen élményt!"
Ebből a szövegből kiderül, hogy a "Pean professzor" az a figura, aki a neves Cumberlandot is felülmúlja a csodálatos képességeivel. Mindenhol, ahol eddig megfordult, képes volt kiolvasni a múltat és a jövőt a hozzá fordulók homlokáról, de a legféltettebb titkot mindig diszkrét módon osztotta meg az adott személlyel. Sajnos a szombathelyi páciensek tapasztalatairól nem maradtak fenn írásos nyomok, de a szerkesztő emlékezett Mr. Cumberland egyik izgalmas kalandjára. Történt ugyanis, hogy a neves angol gondolatolvasó Pestre tartva egy kupéba került egy kisvárosi boltossal, akivel hamarosan élénk beszélgetésbe kezdtek. Amikor a naiv kereskedő megtudta, hogy utastársa gondolatolvasó, felajánlott neki száz forintot, ha kideríti, mi jár a fejében.
- Nincs a világon ennél egyszerűbb dolog, mondotta Mr. Cumberland. Uraságod azt gondolja ebben a pillanatban, hogy a fővárosba érkezve három boltra való portékát fog hitelre vásárolni, azután mihelyt az áru megérkezik, csődöt fog jelenteni. Ekkor a boltos a zsebébe nyúlt, és a százast odaadta a szőke angolnak.
- Na látod, megint csak eltaláltam, mire gondoltál! – mondta Mr. Cumberland, büszke mosollyal az arcán, miközben ügyesen a zsebébe süllyesztette a bankót.
- Erről szó sincs! - felelte a becsületes kereskedő. - Csak a barátnőm születésnapi ajándékán töprengek, és az ötlet, ami eszembe jutott, bizony megér nekem egy százast.
Mr. Pean szombathelyi tevékenysége a hirdetések szerint a Hosszú (jelenlegi nevén Thököly) utca 20. szám alatt zajlott, de nehéz elképzelni, hogyan zajlott a nyelvi kommunikáció az angol mester és a magyar érdeklődők között. A külföldi gondolatolvasók színházi előadásait ugyanis tolmácsok segítették, ahogyan azt a Budapesti Napló egyik tudósítása is megörökítette: "Cumberland produkciói mindenkit teljesen lenyűgöztek. Bekötött szemmel képes volt megtalálni egy rejtett fésűt, valamint kiválasztani a közönség soraiból egy gyilkost és áldozatot. Minden mutatványát hangos taps kísérte, és a tapsvihar a tehetséges tolmácsnak, Rákosi Viktornak is járt."
