A magyar élelmiszeripar előtt új lehetőségek tárulhatnak fel, mivel várhatóan jelentős támogatások és fejlesztési kezdeményezések indítanak el egy igazi fellendülést ágazatunkban.

Hosszú várakozás után néhány hónappal ezelőtt végre elérkezett az idő, és megkezdődött az élelmiszeripari pályázatokért folytatott verseny, amelynek összesen 200 milliárd forint a tétje. Ahogy azt már előre sejteni lehetett, a kisebb vállalkozások számára elkülönített 50 milliárd forint, valamint a nagyobb cégeknek szánt 150 milliárd iránt óriási érdeklődés mutatkozott. Ugyanakkor számos kérdés merült fel azzal kapcsolatban, hogy kik és milyen módon tudják a legjobban kihasználni ezt a lehetőséget. Ezekről, valamint a magyar élelmiszeripar versenyképességéről is esett szó a Portfolio Agrárszektor 2024 konferencián, ahol a résztvevők mélyebb betekintést nyertek a jövőbeli lehetőségekbe és kihívásokba.

Petri Bernadett, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda ügyvezető igazgatója, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium közvetlen uniós források felhasználásának koordinációjáért felelős miniszteri biztos a konferencián tartott előadásában arról beszélt, hogy Magyarország mind abszolút értékben, mind az EU egészéhez viszonyítva, jelentősen növelte részesedését a közvetlen uniós forrásokból, a jelenlegi hétéves költségvetési ciklus első három évében. Ez az összeg azonban még mindig igencsak kevés, ezért arra bátorította a konferencia résztvevőit, hogy a következő években próbáljanak meg még aktívabbak lenni az élelmiszeripari megoldások fejlesztésére fordítható források lehívásában. Mint arra a szakértő kitért, a vállalatoknak a KAP-on túl is vannak lehetőségei, például a Horizon Europa programban vagy más atipikus, kisebb cégek számára is elérhető pályázati kiírások keretében. Hozzátette, hogy az MFOI munkatársai szívesen segítenek abban, hogy minden vállalat megtalálja azt a pályázatot, amelybe a kívánt fejlesztés a leginkább illeszkedik.

A konferencia egyik délutáni kerekasztal-beszélgetése során a sikeres pályázatok kritériumairól és az új, 2025-ös lehetőségekről esett szó. Nobilis Márton, az élelmiszergazdaságért és agrárszakképzésért felelős államtitkár, hangsúlyozta, hogy a magyar élelmiszeripari vállalatok a rendelkezésre álló támogatási keret többszörösét igényelték fejlesztéseikhez. Érdekes módon, egyes vállalatok már önerőből is nekiláttak a kitűzött célok megvalósításának. Ha a tervek szerint alakulnak a dolgok, akkor 2026-ra több 5-10 milliárd forintos fejlesztés is megvalósulhat, míg a további projektek 2027-ben vagy 2028-ban érhetik el céljukat. Az államtitkár kiemelte, hogy a pályázatok elbírálásánál kulcsfontosságú tényező az alapanyagok rendelkezésre állása, valamint az, hogy ne induljanak olyan élelmiszeripari fejlesztések, amelyek alapanyag vagy potenciális piac nélkül valósulnának meg.

Ahogy Nagy Ádám, a Nádudvari Élelmiszer Kft. ügyvezető igazgatója is hangsúlyozta, a hazai élelmiszeripari cégek számára kulcsfontosságú a kapacitás bővítése és a hatékonyság növelése. Rámutatott, hogy a kereskedelmi láncok részéről egyre erősebb az igény arra, hogy több versenyképes magyar termék kerülhessen a boltok polcaira. Emellett egyre gyakrabban merül fel az a gondolat is, hogy a már a hazai piacon sikeresen szereplő, népszerű termékeket a külföldi piacokra is eljuttassák.

Ruck János, a Gallicoop vezérigazgatója kiemelte, hogy elengedhetetlen beszélni arról is, hogy a pályázati folyamatok nem haladnak olyan ütemben, ahogyan azt a vállalatok remélték. Ennek következtében egyfajta stagnálás tapasztalható a rendszerben. Fontos hangsúlyozni, hogy a rendelkezésre álló támogatások maximális kihasználása kulcsfontosságú a nemzetközi versenytársakkal való lépést tartásához. Ha a vállalatok nem tudják időben elindítani a szükséges lépéseket, a folyamat jelentősen lelassulhat, ami hosszú távon hátrányos következményekkel járhat.

Szabó Ákos, a Tranzit Csoport vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a beruházások terén való megállás végzetes hátrányt jelenthet a versenytársakkal szemben. Szükségesnek tartja, hogy a támogatások odaítélését kizárólag akkor végezzék el, ha egyértelműen bizonyított az önerő jelenléte, és a tervezett fejlesztés valóban életképes. A legfontosabb tényező, hogy a termék, amelyet a vállalat előállít, valóban rendelkezzen létező piaccal.

Sztankó Attila, a Kométa 99 Zrt. gazdasági igazgatója a kerekasztal-beszélgetés során hangsúlyozta, hogy egy vállalat számára elengedhetetlen a pontos mérés: ami nincs megfelelően számszerűsítve, azon nem lehet hatékonyan javítani. Minden egyes paraméter esetében ismerni kell a bemeneti és kimeneti adatokat, hiszen ezek hiányában nem érhetők el olyan megtakarítások és hatékonysági előrelépések, amelyek hozzájárulhatnak a vállalat versenyképességének növeléséhez.

Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke hangsúlyozta, hogy a rendelkezésre álló támogatási keret rendkívüli lehetőséget nyújt a közepes és nagyvállalatok számára, hogy új fejlesztéseket valósíthassanak meg. Azonban a jövőbeli eredmények, amelyeket ezek a lépések hoznak, még nem ismertek. Említette, hogy a tervezett innovációk túlnyomó része a digitalizáció és az automatizáció felé irányul, nem csupán azért, mert ez a jövő iránya, hanem mert a megfelelően képzett munkaerő hiánya is egyre égetőbb problémát jelent.

Szűcs Donát, az AB Consulting Group Zrt. szaktanácsadója a témához kapcsolódó előadásában arról beszélt, hogy az SAP, mint vállalatirányítási rendszer hogyan teremthet értéket egy élelmiszeripari vállalat működésében. Mint mondta, a piacon egyre inkább növekednek a költségek, egyre fontosabb a fenntarthatóság kérdése és egyre szigorúbb szabályozásoknak kell megfelelni, miközben van egy kiélezett versenyhelyzet és egy hatékonyságnövelési kényszer is. Egy jól működő vállalatirányítási rendszer ugyanakkor olyan eszköztárat tud adni a cégeknek, amivel felgyorsítható a döntéshozatal és amellyel optimalizálhatók a költségek. Mint mondta, egy állattenyésztéssel foglalkozó vállalatnál például a rendszer bevezetése előtt három-négy különböző rendszerben tárolták a különféle riportokat, így a munkafolyamatok rendkívül lassúak és átláthatatlanok voltak. Ezek integrálását követően azonban a vállalat működése lényegesen hatékonyabbá vált, így egy esetleges fejlesztés kapcsán érdemes erre a területre is erőforrásokat elkülöníteni.