Taraba kijelentette, hogy Szlovákia nem hajlandó ingyenesen átadni Magyarországnak az elektromos energia felét.
Taraba kijelentette, hogy a szlovák ellenzék állítása, miszerint az áram 50 százalékát ingyen biztosítjuk a magyaroknak, teljesen alaptalan hazugság. Hangsúlyozta, hogy ilyen tárgyalás soha nem zajlott le, és a jövőben sem fog. Szerinte Szlovákiának egyetlen oka sincs arra, hogy Magyarország számára bármilyen áramot ingyenesen átadjon.
Kiemelte, hogy Szlovákia nem hajlandó 30 euróért áramot értékesíteni Magyarországnak, és hangsúlyozta, hogy az ország nem tervezi megváltoztatni a bősi vízerőművel kapcsolatos vitában betöltött vezető szerepét.
A miniszter szerint a Szlovákia és Magyarország közötti párbeszéd a régi Duna-meder sorsáról, valamint a dunacsúni erőmű jogszerű működtetéséről is szól.
"A Hágai Nemzetközi Bíróság ítélete kimondja, hogy Szlovákia jogosult volt megépíteni Dunacsúnnál a létesítményt, de nem volt joga azt üzembe helyezni" - tette hozzá.
Egy másik fontos kérdés, amely sokakat foglalkoztat, az a nagymarosi vízerőmű jövője Magyarországon.
"Nem látunk semmilyen törekvést Magyarország részéről a nagymarosi erőmű megépítésére - sem az ellenzék, sem a kormány részéről" - mondta Taraba.
A parlament mezőgazdasági és környezetvédelmi bizottsága szerdán végül nem tárgyalt a bősi vízlépcsőről, mivel a rendkívüli ülés megnyitásakor nem volt határozatképes a bizottság, nem jelent meg elég képviselő. Az ülést az ellenzéki pártok kezdeményezték, mert attól tartanak, hogy Magyarország ingyen vagy önköltségi áron kap majd áramot. Erről akarták Tarabát kérdezni a témában.
A bősi-nagymarosi vízlépcsőrendszer építéséről szóló kétoldalú megállapodást még 1977-ben írták alá Csehszlovákia és a Magyar Népköztársaság miniszterelnökei Budapesten. Magyarország 1989-ben kilépett a projektből, mikorra a szlovák oldalon a munkálatok nagy része már befejeződött.
A hágai Nemzetközi Bíróság 1997. szeptember 25-én fontos döntést hozott a Magyarország és Szlovákia közötti vízerőmű építésével kapcsolatos vitában. A bíróság megerősítette az 1977-es megállapodás érvényességét, elismerte Szlovákia jogutódlását a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságot követően, és helyénvalónak találta a dunacsúni vízlépcső megépítését.
Ugyanakkor kimondta, hogy a feleknek együtt kell vizsgálniuk a bősi vízerőmű környezeti hatásait, különösen a régi Duna-mederbe és az oldalágakba jutó vízmennyiség kérdését kell megnyugtató módon rendezniük.
