Teljes kiőrlésű - a GVH rendet teremt, újabb vizsgálatok kezdődnek!

Három nagy élelmiszer-kiskereskedelmi lánc ellen is versenyfelügyeleti eljárást indít a Gazdasági Versenyhivatal.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) újabb versenyfelügyeleti eljárásokat indított három élelmiszer-kiskereskedelmi lánc, a Spar, az Aldi és a Tesco ellen. A hatóság a fogyasztói bejelentések alapján gyanítja, hogy ezek a cégek megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytatnak, mivel egyes termékeiket "teljes kiőrlésű" néven hirdetik, ami kérdéseket vet fel a valós tartalmukkal kapcsolatban – áll a GVH közleményében.
Február 12-én a Lidl 186 millió forintos bírságot kapott, mert a cég négy, "teljes kiőrlésűként" hirdetett termékével kapcsolatban megtévesztette a fogyasztókat. Magyarországon több mint egymillióan élnek cukorbetegséggel, számukra rendkívül lényeges, hogy milyen alapanyagokból készülő péksüteményeket fogyasztanak.
A GVH a folyamat befejezése után a fogyasztói visszajelzések nyomán panaszeljárásokat indít, hogy alaposan megvizsgálja más piaci szereplők "teljes kiőrlésű" termékeikkel kapcsolatos tájékoztatási és kereskedelmi gyakorlatát.
A panaszeljárások következményeként most három versenyfelügyeleti eljárást indított a GVH: a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft.-vel (Spar), az ALDI Magyarország Élelmiszer Bt.-vel (Aldi) és a TESCO-GLOBAL Áruházak Zrt.-vel (Tesco) szemben. A GVH mindhárom élelmiszer-kiskereskedelmi cég esetében észlelte, hogy egyes "teljes kiőrlésű" jelzővel forgalmazott, helyben sütött pékáruikkal kapcsolatos kereskedelmi kommunikációjukban, illetve önmagában ezen termékek elnevezésével valószínűsíthetően megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytatnak. A gyanú szerint a cégek azt a téves benyomást keltik a fogyasztókban a termékek összetétele, mint lényeges jellemző tekintetében, hogy azok túlnyomó részben teljes kiőrlésű liszttel készültek.
A versenyfelügyeleti eljárások megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozások a jogsértést elkövették. Az eljárások lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.
Az ügy kapcsán a Gazdasági Versenyhivatal hangsúlyozza, hogy a vállalkozásoknak rendkívül fontos figyelembe venniük, hogyan értelmezik a fogyasztók a kereskedelmi kommunikációjukat. Nem elegendő csupán az üzenetek megfogalmazására összpontosítaniuk; elengedhetetlen, hogy tudatosan alakítsák ki azokat úgy, hogy a vásárlók ne legyenek képesek egyedül utánajárni az állítások valóságtartalmának.