Térségünkben is előfordulhatnak mediterrán jellegű erdőtüzek.
A tudományos modellek alapján a jövő nyarai forróbbak és szárazabbak lesznek, ezzel együtt gyakoribbá válhatnak a tüzek.
A klímaváltozás, az emberi tevékenységek és a megváltozott tájhasználat együttese olyan új kihívások elé állít minket, amelyek már nem csupán a déli országok számára jelentenek veszélyt. Közép-Európa is fokozatosan kockázati zónává válik, ahol az erdőtüzek fenyegetése egyre inkább valósággá válik. E témában nemrégiben megjelent az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) legújabb tanulmánya, amely a "Changing Wildfires: Policy Options for a Fire-literate and Fire-adapted Europe" címet viseli. A munkában a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont egyik kutatója is aktívan részt vett, hozzájárulva a tűzmegelőzés és -kezelés új megközelítéseinek kidolgozásához.
A világon évente körülbelül 780 millió hektárnyi földterület vált hamuvá – ez a terület nagyjából megegyezik Ausztrália teljes kiterjedésével. Noha nem minden régióban növekszik a leégett területek mértéke, a tüzek pusztító ereje és intenzitása egyre aggasztóbb tendenciát mutat.
A projekt célja a tűz új szerepének és kockázatainak felismerése volt, amelyben 22 nemzetközi kutató működött közre. A munkacsoport egyik vezető szerepét Valkó Orsolya töltötte be, aki a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadójaként tevékenykedik.
"A munkacsoport tagjaival való együttműködés igazi szakmai inspirációt nyújtott számomra. Olyan különböző szakterületek képviselőivel dolgozhattam együtt, akik Európa különböző részeiről hozták magukkal tudásukat és tapasztalataikat. Kiváló szakmai kapcsolatokat alakítottunk ki, és már részt vettünk egy közös workshopon is. Emellett tervezünk egy közös publikációt is, így biztosan kapcsolatban maradunk a csapattal" - osztotta meg a projekttel kapcsolatos élményeit az ÖK kutatója.
Az éghajlati változások - a forróbb nyarak, hosszabb hőhullámok és gyakoribb aszályos időszakok - ideális feltételeket teremtenek a tüzek kialakulásához. A kiszáradt biomassza lényegében "üzemanyagként" viselkedik, amely könnyen lángra lobban, akár egy eldobott csikk miatt is. A tanulmány szerint az emberi tevékenység közvetlenül és közvetetten is felerősíti ezeket a kockázatokat.
Az elhagyott mezőgazdasági földek cserjésedése, a gondozás nélkül maradt gyepterületek, valamint az idegenhonos növények, mint például a fenyők és eukaliptuszok telepítése mind hozzájárulnak a gyúlékonyság fokozódásához.
A wildland-urban interface (WUI) zónák kiemelt kockázatot hordoznak, hiszen ezek azok a területek, ahol a természetes növényzet közvetlenül érintkezik a lakott településekkel. Európa területének körülbelül 7%-át takarják ezek a zónák, és éppen ezért különösen fontos, hogy a tűzvédelem és a várostervezés terén fokozott figyelmet fordítsunk rájuk. A természet és az urbanizáció határán elhelyezkedő térségek védelme kulcsfontosságú a biztonságos jövő érdekében.
A déli országok, különösen Spanyolország, Portugália, Olaszország és Görögország, régóta harcolnak a nyári erdőtüzekkel. Az új fejlemény azonban az, hogy Észak- és Közép-Európában is egyre gyakoribbá válnak a súlyos tűzesetek – magyarázza Valkó Orsolya. Például Skandináviában a hőhullámokat követő száraz időszakok már szintén pusztító tüzeket eredményeztek a közelmúltban. Magyarország sem marad ki a sorból: míg egy átlagos évben csupán néhány száz hektár területet érintenek a vegetációs tüzek, addig 2022-ben, az extrém aszály következtében, több mint 7000 hektár égett le.
A hazai vegetációtüzek szinte kivétel nélkül (körülbelül 99%-ban) emberi tevékenységekre vezethetők vissza. Az okok mögött jól körvonalazott tényezők állnak:
A gondatlan tarlóégetés, az elhajított cigarettacsikkek, a természetben végzett tűzgyújtások, valamint a technológiai malőrök vagy akár a szándékos gyújtogatás mind olyan tényezők, amelyek súlyosan veszélyeztetik környezetünket. Ezek a cselekedetek nemcsak a természet csodáit fenyegetik, hanem az emberi életet és a jövőnket is. A figyelmetlenség és a felelőtlenség következményei gyakran visszafordíthatatlanok, ezért fontos, hogy tudatosan vigyázzunk a környezetünkre, és felelősségteljesen éljenek mindennapi életünket.
Mindez azt jelzi, hogy a tűzoltás önmagában nem elegendő; elengedhetetlen a tudatos megelőzés és a társadalmi szemléletformálás is, ahogyan azt a kutatók hangsúlyozzák.
A wildland-urban interface (WUI) zónák kiemelkedően nagy kockázatot hordoznak magukban. Ezek olyan területek, ahol a természetes növényzet közvetlenül érintkezik a lakott városrészekkel. A közelmúltban végzett kutatások is rámutattak, hogy ezek a határvonalak különösen sebezhetőek a tüzekkel szemben, ami komoly veszélyt jelent a helyi közösségekre. - kép: Pixabay
Mi lehet a megoldás?
Az egyre szárazodó és melegedő klíma miatt Európa számos országában jelentősen hosszabb lett a tűzveszélyes időszak. A népesség növekedésével pedig egyre több olyan terület van, ahol a kialakult tüzek emberi életet, infrastruktúrát, vagy természeti értékeket veszélyeztetnek. Mindezek miatt Európa-szerte olyan mértékű lett a tűzveszély, hogy sajnos a tűzoltási kapacitás nem elegendő arra, hogy kellő gyorsasággal és hatékonysággal lehessen egyes nagy intenzitású tűzesetekre reagálni. Emiatt van szükség arra, hogy a tűzoltási kapacitás fejlesztése mellett egyre nagyobb hangsúlyt fektessünk a kiváltó okok megelőzését célzó proaktív megoldásokra.
A nemzetközi kutatási projekt keretein belül a résztvevő tudósok számos megközelítést javasoltak, amelyek a tűzesetek megelőzésére irányulnak, legyen szó közvetlen vagy közvetett intézkedésekről. Véleményük szerint elengedhetetlen egy olyan társadalom kialakítása, amely tudatosan foglalkozik a tűzveszélyekkel: ez magában foglalja a kockázatok ismeretét, a természetben való felelősségteljes viselkedést, valamint a természetvédelmi szempontokat figyelembe vevő tűzkezelési módszerek támogatását. Ezen kívül hangsúlyozták, hogy a tűzvédelmi gyakorlatok összehangolása a különböző mezőgazdasági tevékenységekkel szintén kulcsfontosságú lépés, hiszen ez jelentősen mérsékelheti a tüzek előfordulását.
A kutatók ajánlása szerint a városi környezet fejlesztésénél fontos figyelembe venni azokat a használati formákat, amelyek hozzájárulnak az éghető biomassza csökkentéséhez. Például a legelőkön tartott állatok rendszeres legeltetése nemcsak a biomassza eltávolítását segíti elő, hanem a tűzveszély mérséklésében is szerepet játszik, így védve a lakott területeket is.
A várostervezésnek már a házak szintjén is fontos lenne azzal terveznie, hogy az épületek kevésbé éghető anyagokból épüljenek, illetve meg kell tervezni a városi növényzetet, és olyan fajokat érdemes ültetni, amik pirofóbok, tehát nem gyulladnak meg olyan könnyen.
Az ökológiai sokféleség megőrzése kulcsfontosságú célunk. Elengedhetetlen, hogy támogassuk a változatos és őshonos fafajokból álló erdők fenntartását és létrehozását. Emellett figyelmet érdemel a táj sokszínűségének megőrzése, valamint bizonyos élőhelytípusok esetében a kontrollált égetés lehetőségeinek átgondolása is.
Mediterrán élőhelyeken rendszeresen alkalmazzák ezt a módszert: tervezett és kontrollált módon direkt leégetik az adott területeket, ezzel megakadályozva, hogy felhalmozódjon az éghető biomassza.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a tervezett égetések nemcsak a tűz megelőzésében játszanak szerepet, hanem fenntarthatják azokat az ökoszisztémákat is, amelyek az időszakos, alacsony intenzitású tüzekre építenek. Ilyenek például a mediterrán bozótosok és egyes gyepek, amelyek élővilága kifejezetten az ilyen jellegű tűzesetekhez alkalmazkodott. E folyamatok elősegítik az adott élőhelyekre jellemző fajok fejlődését és sokszínűségének megőrzését.
Természetesen! Íme egy egyedi változat: Forrás: HUN-REN Ha szeretnél további információkat vagy egyedi megfogalmazásokat, csak szólj!
Indexkép forrása: pixabay.com
