Tízmilliárd forintot vontak le a főváros számlájáról, és mostantól a bérek kifizetése áll a középpontban. Emellett már van olyan kiadás, amelyet azonnal le kellett fagyasztani.

A fővárosi közlekedési rendszer működése még nem állt le, de a Fővárosi Önkormányzat már kénytelen volt felfüggeszteni bizonyos beruházásokat és napi kifizetéseket. Ennek hátterében az áll, hogy a Magyar Államkincstár 10,2 milliárd forintot vont el Budapest számlájáról, annak ellenére, hogy a város azonnali jogi védelmet kért a bíróságtól a döntés ellen.

Csütörtök délelőtt az Államkincstár 10,2 milliárd forintot inkasszóval leemelt a Fővárosi Önkormányzat folyószámlájáról - jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester, elismerve, hogy ez Budapestnek komoly és azonnali likviditási gondot okoz. Valószínűnek nevezte, hogy "valakik, magas politikai körökből utasítást adtak az Államkincstárnak, hogy törvénytelenül emeljék le a főváros számlájáról az összeget".

Karácsony úgy véli, hogy a törvénytelenség emlegetése indokolt, mivel a főváros a hétfői bejelentése alapján sürgős jogi védelmet kért a bíróságtól. E lépés célja az volt, hogy megakadályozzák az Államkincstár inkasszóját. Ahogy elmondta, a kérelmet kedden nyújtották be, és szerdán nem történt inkasszálás, holott aznapra volt kitűzve a határidő. Ezzel szemben az Államkincstár ma lépett fel a budapesti lakosok pénzével szemben. Karácsony véleménye szerint ez a helyzet súlyosan aggályos.

A lépés jogellenesnek bizonyult, mivel az azonnali jogvédelem benyújtása a bíróság határozatáig valóban azonnali jogi védelmet biztosít.

Ahogyan a HVG hétfői bejelentésében is olvasható, az inkasszózás témája azért került a középpontba, mert a múlt héten a Kúria megállapította, hogy Budapest 2025-ös költségvetése nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. A probléma gyökere abban rejlik, hogy a városvezetés csak a szolidaritási hozzájárulás részét tüntette fel tervezett kiadásként, amely 89 milliárd forint helyett mindössze 39 milliárdot mutatott. A főváros vezetése azzal magyarázza ezt a helyzetet, hogy az állam csupán 39 milliárd forint támogatást biztosít Budapest számára, így a teljes hozzájárulás kifizetése körülbelül 50 milliárd forintos hiányt okozna. Karácsony erről hétfőn kijelentette, hogy...

eljutottunk arra a pontra, hogy be kell avatkozni, hogy megvédjék a budapestiek pénzét."

Az azonnali jogvédelemmel a főváros azt kívánta elérni bírósági segítséggel, hogy az Államkincstár az iparűzési adó őszi beérkezéséig ne inkasszálhasson, mert csak akkor jut a főváros jelentősebb összeghez. A főpolgármester most, azután, hogy a kincstár mégiscsak leemelte az első részletet, a 10 milliárdos összeget a főváros számlájáról, a lépést nemcsak törvénytelennek, hanem erkölcstelennek is nevezte.

Ugyanis - hívta fel a figyelmet - ez a főváros működőképességét veszélyeztető döntés. Karácsony az Államkincstártól most az összeg visszautalását kéri. Ha nem teszik meg, az szerinte erősíti a hivatali visszaélés gyanúját. Jelezte, ha a főváros nem kapja vissza az "elkobzott" pénzt, feljelentést tesz, de közben ideiglenes intézkedésként kérik a bíróságtól is, hogy intézkedjen a pénz visszautalásáról.

Jelenleg Budapest számára komoly kihívást jelent a tízmilliárd forintos hiány, amely a város feladatainak finanszírozását nehezíti. A főpolgármester elmondása szerint a likviditás megőrzése érdekében kénytelen volt leállítani három közszolgáltató cég kifizetési igényének teljesítését. Ez a döntés összesen 9 milliárd forintot érint, amely a Budapesti Közművek, a Budapesti Közlekedési Központ, valamint a közvilágításért felelős vállalatot érinti.

A következő hetek és hónapok kapcsán a fő fókusz az lesz, hogy biztosítva legyen a budapesti intézmények és cégek munkavállalóinak, legyenek azok akár idősotthonokban, közétkeztetési területen vagy közszolgáltatóknál dolgozók, a nettó bérek kifizetése. Ha szükséges, további rendkívüli intézkedések is életbe léphetnek, hiszen „27 ezer ember jövedelme nem veszélyeztethető”.

A beruházásokkal kapcsolatos kifizetéseket is szeptemberig leállíttatta Karácsony, továbbá egy likviditási munkacsoportot hoztak létre, hogy ezt az átmeneti helyzetet napi szinten kezelni tudják. Karácsony azt is mondta, hogy jövő héten ez ügyben a fővárosi cégekkel, a szakszervezetekkel és a közgyűlési frakciókkal is leül tárgyalni, hogy ezt a helyzetet közösen tudják kezelni.

Nem terveznek egyelőre semmilyen közszolgáltatást leállítani, de a főpolgármester szerint azért készít a főváros mégis vészforgatókönyveket, hogy a döntéshozókat szembesítsék a probléma nagyságával, és azzal, hogy "a főváros nem fogja betömködni a központi költségvetés lyukait". A vészforgatókönyvekről azt mondta, ezek "egészen drámaiak lehetnek például a fővárosi közösségi közlekedésre nézve".

Karácsony ezen a sajtótájékoztatón is megerősítette, hogy június végi hatállyal benyújtotta lemondását Walter Katalin, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója. Mint utalt rá, ez az új vezetői pályázat körüli politikai cirkusszal lehet összefüggésben, és ő emberileg megérti a lépést, de szakmailag sajnálja. Átmeneti utódjáról egyelőre nincs döntés. Walter lemondásáról itt írtunk bővebben:

Karácsony a kérdésre válaszolva kiemelte, hogy a nettó bérek kifizetése a legfontosabb prioritás, és sajnos a bérekhez kapcsolódó járulékokat már nem tudják az államnak befizetni, mivel erre már nem marad elegendő forrás. Emellett hangsúlyozta, hogy a rákosrendezői ingatlanügylet első, 13 milliárdos részletének márciusi kifizetése nem áll kapcsolatban a főváros jelenlegi pénzügyi helyzetével, és "a kettő között nincs összefüggés". Továbbá hozzátette, hogy...