Tudományos konferencia Karátson Gábor születésének 90. évfordulója alkalmából | Vajdaság MA A Vajdasági szellemi élet kiemelkedő eseményére készülünk, hiszen idén ünnepeljük Karátson Gábor, a neves művész és gondolkodó születésének 90. évfordulóját. A ko
KARÁTSON 90 - "MICSODA KOR VOLT AZ, AMELYBEN ÉLTÜNK, MICSODA KOR!"
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány által működtetett Kertész Imre Intézet, szoros együttműködésben a Karátson Gábor Archívummal, 2025. május 28-án különleges konferenciát rendez, amely Karátson Gábor sokoldalú életpályáját hivatott bemutatni. Az esemény fókuszában az író, festőművész, gondolkodó és környezetvédő sokszínű tevékenysége áll, amely inspiráló példákkal szolgál a jelen és a jövő számára.
Idén ünnepelhetnénk Karátson Gábor 90. születésnapját, aki nem csupán író és műfordító volt, hanem festőművészként és a természet védelmének elkötelezett harcosaként is maradandót alkotott. Karátson Gábor a közelmúlt magyar kulturális és közéleti színterének talán legszínesebb és legtehetségesebb alakja, aki a valódi reneszánsz szellemét hordozta magában. Élete és munkássága szorosan összefonódik az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeivel, a rá következő megtorlással és börtönévekkel, de ugyanúgy részét képezik a festészet, a szépirodalom, a Biblia tanulmányozása, valamint a távol-keleti filozófiák iránti mély érdeklődése. Elkötelezett volt a környezetvédelem iránt is, aktívan részt vett a Duna Kör munkájában, és hozzájárult a rendszerváltoztatás folyamatához, ezzel is gazdagítva hazánk kulturális örökségét.
09:30-10:00 Regisztráció
10:00-10:15 Köszöntő - Schmidt Mária, Széchenyi-díjas történész, a Kertész Imre Intézet főigazgatója
10:15-11.15 Előadások
Sturm László, aki irodalomtörténeti ismereteivel és elemzőkészségével kiemelkedik a szakmában, jelenleg a Kortárs folyóirat szerkesztőjeként tevékenykedik. Ezzel párhuzamosan figyelemre méltó írói pályát futott be Karátson Gábor, akinek művei mélyen hatnak az olvasókra és gazdagítják a magyar irodalom palettáját.
Soltész Márton, irodalomtörténész, a Kertész Imre Intézet tudományos igazgatója: Az Ötvenhatos regény
Bellák Gábor, a neves művészettörténész és főmuzeológus a Magyar Nemzeti Galériában, Karátson Gábor festőművész életművét és alkotásait tárja elénk. Karátson Gábor nem csupán festő, hanem egy olyan művész, aki a színek és formák világán keresztül képes kifejezni a valóság mélyebb rétegeit.
11:15-11:40 Kávészünet
11:40-12:40 – Inspiráló előadásaink várnak!
Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum elismert történésze, Karátson Gábor életének és pályafutásának izgalmas és sokszínű útját tárja elénk, amely 1956-tól egészen a Duna partjáig vezet.
Horváth Péter, filozófus, irodalomtörténész, Kertész Imre Intézet: Karátson Gábor világképe
Fajcsák Györgyi, a neves orientalista, a Karátson Gábor Archívum és Kutatóműhely keretein belül foglalkozik Karátson Gábor munkásságával, aki a kínai irodalom fordításának kiemelkedő alakja volt.
12:40-től 13:40-ig tartó ízletes ebédidő.
13:40-14:40 Kerekasztal-discurzus
Schiffer András, a jog világának elismert képviselője és ügyvéd, aki szenvedéllyel és elkötelezettséggel szolgálja az igazságot. Tapasztalata és szakmai tudása révén számos bonyolult ügyet vitt sikerre, miközben mindig a jogi etika és az emberi méltóság mellett állt. Schiffer nemcsak a bíróságokon, hanem a közéletben is aktívan részt vesz, véleményével és szakértelmével hozzájárulva a jogi reformokhoz és a társadalmi igazságossághoz.
Sári László, a József Attila-díjas író, aki nem csupán a szavak mestere, hanem egyben elmélyült orientalista és tibetológus is. Művészetében és tudományos munkásságában a keleti kultúrák gazdagságát és mélységét tárja fel, új fényt vetve a hagyományos nézőpontokra.
Karátson Gábor (1935-2015) sokoldalú személyiség volt, aki íróként, festőművészként, filozófusként és műfordítóként is maradandót alkotott. Tanulmányait az ELTE magyar-német szakán kezdte, ám a jogi karra való átirányítás után, 1957-58-ban bekövetkezett bebörtönzése miatt kénytelen volt megszakítani az iskolát. Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején aktívan részt vett a társadalmi mozgalmakban, és az ELTE forradalmi bizottságának tagjává választották, emellett hozzájárult a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségének megalakulásához. A forradalom után Karátson továbbra is bátor ellenálló maradt, illegálisan terjesztett rendszerellenes kiadványokat, ami végül 1957-es letartóztatásához vezetett. Izgatás vádjával három év börtönbüntetésre ítélték, de 1958 decemberében szabadlábra helyezték. Az egyetemi tanulmányait nem tudta folytatni, így először fizikai munkásként, majd a Nemzeti Színház statiszta szerepében dolgozott, később pedig a Corvina Könyvkiadónál lett korrektorként, majd 1974-től szerkesztőként tevékenykedett, párhuzamosan művészi karrierjét is elindította. Karátson Gábor első jelentős kiállítása 1964-ben az Ernst Múzeum Stúdió tárlatán zajlott. Később, 1968-ban a Fényes Adolf Teremben önálló tárlatot rendezett, és pályafutása folytatásaként Óbudán, Keszthelyen, valamint 1997-ben a Budapest Galériában is bemutatta munkáit. 1970-ben részt vett a krakkói Grafikai Biennálén, 1997-ben pedig a Vigadó Galériában rendezett Szürenon emlékkiállításon állított ki. Művészi teljesítményének elismeréséül Szép Könyv-díjat kapott Goethe Faustjának illusztrációiért, 2003-ban Munkácsy-díjjal jutalmazták, míg 2006-ban Kossuth-díjat vehetett át. Számos művészeti és filozófiai írás szerzője, de talán legfőbb műve az Ötvenhatos regény, amelyben saját 1956-os élményeit dolgozta fel. Az 1980-as évektől környezetvédelmi aktivistaként és a Duna-kör tagjaként jelentős szerepet játszott a rendszerváltoztatásban. 1989 után a Miskolci Egyetemen, a Janus Pannonius Tudományegyetemen, az ELTE-n és a Magyar Képzőművészeti Egyetemen tanított keleti filozófiát, 2008-ig pedig a Védegylet aktív tagja volt. Karátson Gábor életpályája nem csupán a művészetekben, hanem a társadalmi és politikai mozgalmakban is példamutató.
