Türkiz varázslat a Mátra ölelésében: fedezd fel az apci bányatavat!

A Mátra nyugati lábánál, Apc település határvonalán rejtőzik a hegység ékszerdobozaként emlegetett Széleskő-tó, amelyet sokan csak az apci tengerszemként ismernek. Az egykoron kőbányászat céljából létrejött vízfelület mára a természet ölelésében éledt újjá, és a kirándulók kedvenc helyévé vált. A türkizkék víztükör, a sziklafalakra felfutó liánok, valamint a környező hegyek ölelésében megbúvó tisztások és majorságok mind a Mátra varázslatos világát tükrözik.

Hatvan irányából érkezve, a 21-es főúton haladva szinte észrevétlenül bontakozik ki a táj varázsa, ahogy a Zagyva völgye felett a Cserhát vonulatai mellett a Mátra impozáns csúcsai hirtelen emelkednek ki a síkvidék öleléséből. Petőfibánya után, Apc mögött a Somlyó-hegy, mint egy természetes határkő, úgy áll a síkság és a hegyek között, megjelenítve a tájformáló erők összecsapását. A mindössze 387 méter magas dombon, amely festői környezetével mintha vászonra kívánkozna, található a történelem által formált Apc apró falucskája, amely büszkén őrzi hagyományait és múltját.

A régi erődtemplom ma is büszkén áll, mint egy hűséges őr, aki vigyázza a táj mesés szépségét. Közben a Mátra impozáns "oszlopai" titkos kincseket rejtegetnek, melyek a természet csodáit hordozzák magukban.

A Mátra vidékének gazdag történelme már a bronzkorba nyúlik vissza, amit számos régészeti lelet is alátámaszt. Az ősi sáncok és árkok, valamint a megtalált kerámiacserepek és fegyverdarabok mind arról tanúskodnak, hogy ez a terület több ezer évvel ezelőtt is az emberi élet színtere volt.

A falu története egészen az őskorra nyúlik vissza, amit az Apc honlapján található információk is megerősítenek. A feltárások során újkőkori település nyomaira bukkantak ezen a vidéken, és az avar korszakból is maradtak ránk emlékek, ahogy a honfoglalás időszakából származó sírok is tanúskodnak a múlt gazdag örökségéről. Az első írásos emlék a 1332-37-es évi pápai tizedjegyzék, amelyben a község birtokosaként Opuz nembeli Detric fia, Gergely neve szerepel. Ebből a névből valószínűleg a falu elnevezése is származik. A szájhagyomány többféle magyarázattal szolgál a név eredetére. A XV. században a Szántai, Cserői és Radnóti családok voltak a falu jelentős birtokosai, ami arra utal, hogy ekkor már fejlett földművelés folyt itt, és a falu bortizede is számottevő volt. Mátyás király idején a terület híres vadászati helyszínként volt ismert, amely még inkább hozzájárult a falu hírnevéhez.

A legendák szerint a Somlyó hegyének csúcsán Mátyás király maga oktatta sólymait a vadászat mesterségére.

A hegy neve is egy elírás lehet (Sólyom-Somlyó)."

A település egyik legmeghatározóbb nevezetessége a Szent István római katolikus templom, melynek gyökerei a középkorba nyúlnak vissza. Ez a szabadon álló, gótikus stílusú építmény a XVIII. században nyerte el végső formáját, amely azóta is lenyűgözi a látogatókat. Tornya az 1800-as évek elején emelkedett ki, jellegzetes sziluettjével gazdagítva a település látképét. A templomot körülvevő középkori kőfal az épület erődtemplom jellegére utal, amely védelmet nyújtott a múlt viszontagságai során. A falon ma is jól kivehetőek a lőrésszerű nyílások, amelyek emlékeztetnek a templom történelmi szerepére. Éppen ezért az épület a "Várak a Mátrában" jelvényszerző túramozgalom fontos állomása is, vonzó célpontot kínálva a túrázók számára.

A Széleskő-tó felfedezéséhez Apc határában a legideálisabb kiindulópont a húsüzem melletti zöldellő parkoló. Ha valaki tömegközlekedéssel érkezik, a faluban található buszmegállóból a Jobbágyi felé vezető főúton haladva könnyen elérheti a húsüzemet. A parkolóból egy festői akácerdőn át vezet az út, melyet egy meredek kaptató nehezít meg, izzasztó kihívást jelentve a kalandoroknak. A köves emelkedő után egy vegyes erdő fogad minket, ahol tölgyek és fenyők váltakoznak, és a széles úton haladva feltárul egy lélegzetelállító szurdok, amely párhuzamosan kísér minket a felfedezés során.

A keskeny "sziklakapun" belépve azonnal elénk tárul a tengerszem látványa. A tó vize mélyzölden csillog, nyugalmasan feszül a környező sziklafalak ölelésében. Az egykor gépek zajától hangos táj mára elcsendesült, visszavette a természet, ami az övé.

A Nagy-Hársas és az Apci-Somlyó hegy között elterülő Széles-kő közel 90 évig, az 1800-as évek második felétől az 1900-as évek közepéig működött kőbányaként.

A vulkanikus eredetű, szilárd mátrai andezit igazi kincs az építőiparban, amely messze földön híres tartósságáról és sokoldalúságáról. Ebből az egyedülálló anyagból számos építmény készült, mint például házfalak, kerítések, utak, teraszok, járdák, kutak és pincék. Ha egy mátrai településen járunk, szinte minden portán felfedezhetjük valamilyen formában ezt a különleges követ. Az andezit nem csupán a Mátra vidékének büszkesége, hanem kiváló tulajdonságainak köszönhetően az egész országban elismert építőanyag lett.

A tó pontos mélysége nem ismert, de egyes információk szerint a legmélyebb pontjai 10 méter mélységét is meghaladhatják. Keletkezéséről több "legenda" is szól, ám legvalószínűbb, hogy az egykori munkálatok (robbantások) során egy forrást találtak, s a víz olyan gyorsan tört be a mederbe, hogy a gépek közül nem is mindet sikerült kimenteni, így egyes eszközök még ma is ott dacolhatnak az idővel a tó fenekén.

Az apci tó - amelyet Magyarországon sehol máshol nem illetnek e jelzővel - valóban tengerszemként említhető geomorfológiai értelemben. Hazánkban, mivel magashegységek nincsenek, ilyen különleges természeti képződmények nem találhatók.

A tengerszemekről ezt jegyzi a szakirodalom: "a tengerszemek kivétel nélkül a magashegységekben kialakult, általában kis kiterjedésű, édesvizű tavak. Kialakulásuk a jégkorszakra tehető, amikor a felmelegedés hatására a gleccserek visszahúzódtak, elolvadtak. A kárfülkékben összegyűlt a víz: ezek a negatív felszínformák lettek a tengerszemek medrei, vizüket pedig az olvadó hólé vagy az eső adja."

A tengerszem elnevezést feltehetően kiemelkedő tisztasága miatt kaphatta.

A lakott területektől távol eső, nyugodt környezetben, a hegyek ölelésében bújik meg ez a káprázatos tó, amelyet a folyamatosan érkező, tiszta víz táplál. E páratlan szépségét a természet adta, ami hol smaragdzöld, hol pedig élénk türkizkék árnyalatban tündököl. A víz mélyén sokféle hal és rák él, és ha csendesen lépkedünk a tóparton, talán szerencsénk lesz, hogy megpillantjuk a rákokat, amint a sziklák hűvös árnyékában napoznak.

Az utóbbi években megsokasodó balesetek és gyakoribb természetkárosítás miatt, valamint őrzés nélküli mivoltából adódóan

A tóban való fürdés szigorúan tilos, és komoly veszélyeket rejt magában.

A polgárőrség és az Egererdő Zrt. munkatársai folyamatosan figyelemmel kísérik a szabályok betartását, különösen a nyári hónapokban, amikor a természetjárók száma jelentősen megnő.

A Széleskő-tó varázslatos szépsége nem csupán a partján állva élvezhető: egy keskeny, izgalmas ösvény vezet végig a meddő peremén, ahol a több mint tíz méter magas sziklafalak között barangolva felfedezhetjük a természet csodáit. Az ösvény mentén több helyről is lenyűgöző kilátás nyílik a tó kristálytiszta vizére, mely még inkább fokozza a kaland izgalmát.

Az apci tótól kalandos túra kínálkozik a szomszédos Apci-Somlyó tetejére. A bányatótól a Szurdokpüspöki felől érkező piros + jelzés vezet tovább a hegycsúcsra, mely először a hangulatos, fennsíkszerű réten fekvő Ferencmajor mellett halad el, majd rövid kapaszkodó után a hegy egyik oldalsó teraszára érve kínál festői panorámát: velünk szemben a Nagy-Hársas, tőle nyugatra a Zagyva völgye, azon túl a Cserhát, de még a Gödöllői-Dombság északi nyúlványa is látszik. Ellenkező irányba, keletre tekintve a Mátra fő tömege felé nyerünk szép kilátást, és még hazánk teteje, az 1014 méter magas Kékes is kibukkan!

Túránk következő szakaszába lépve, a látszólag könnyed terepen némi kihívással nézünk szembe. Ahogy felérünk a hegy csúcsára, egy hangulatos tisztásra érkezünk, ahol az egykor itt állt kápolna emlékére felállított fakereszt alatt megpihenünk. Itt, a csend és a természet ölelésében, felfrissítjük magunkat a mögöttünk hagyott, rövidebb, de tartalmas túra fáradalmaival.

Pihenés közben szemünk világa elveszik a táj szépségében, mely szinte révületbe ejtő: négy földrajzi vidék találkozásának lehetünk szemtanúi. Szemünk előtt fonódik össze az Alföld, a Gödöllői-dombság, a Cserhát és a Mátra. Apc háztetőin túl a Zagyva vidékének kicsiny falvai a szelíd, dimbes-dombos vidéken: Selyp, Zagyvaszántó, Héhalom, Palotás, Szarvasgede, Jobbágyi, Csécse és Ecseg.

Az Apci-Somlyó egy olyan különleges hely hazánkban, ahol a látogatás sosem elég csupán egyszer. Minden évszakban rabul ejti a szívünket! Tavasszal a napfényben ragyogó repceföldek sárga tengere, a pipacsok vörös lángja és a mákföldek lilás szépsége lenyűgöző látványt nyújtanak. Nyáron a fátlan, nyitott csúcsáról a csillagok ragyogása varázsol el minket, különösen a hullócsillagok idején, amikor a végtelen égbolt tiszta csodáival ajándékoz meg. Ősszel pedig a táj színkavalkádja, a vörös, sárga és barna árnyalatok sokasága teríti be a vidéket, elbűvölve a szemlélőt. Télen a zúzmarás ágak és a fagyott világ kristályos csodái egy varázslatos, mesebeli tájat teremtenek, közelebb vonva minket a természet lenyűgöző erejéhez.

A Somlyó varázslatos környezetében szinte megáll az idő, annyira áthatja a csend és a béke. Itt, ezen a gyönyörű helyen, érezhetjük, mennyire kicsinyek vagyunk a természet hatalmas világában. Talán sokan közülünk felfedezik, hogy mennyire lényeges megóvnunk és tiszteletben tartanunk a földünk kincseit, hiszen ezek nem csupán szépséget, hanem életet is adnak számunkra.

A Somlyó hegyéről érdemes dél felé indulni, Rózsaszentmárton irányába. Ezután a festői fenyves szélén haladva, nyugatra kanyarodva, egy varázslatos ösvényen sétálhatunk át, miközben a régi kőbányák emlékét idézzük fel. A túra végén visszatérünk Apc szívébe, gazdag élményekkel teli, egy csodás mátrai körtúra után.