Valami különös lebeg a levegőben: bármerre is indulunk, mindig ugyanaz a kérdés kísér minket.

Nyerges Viktória, aki az október 16-17-i INFOTÉR CONTECH 2025 Konferencián is előadást fog tartani, az Indexnek nyilatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi időszakban szinte minden szakmai diskurzusban felmerül a kérdés: vajon a mesterséges intelligencia átveszi-e a munkánkat? Azonban Viktória szerint a válasz ennél jóval bonyolultabb, mint ahogyan azt sokan elképzelik.

Az építőipari digitalizáció szakértője rámutat, hogy a mesterséges intelligencia nem "elhalványítja" a munkahelyeket, hanem inkább újraértelmezi azokat. A lényeg abban rejlik, hogy az egyes felhasználók hogyan alkalmazzák ezt az innovatív eszközt. Vezető kutatók és iparági szakértők folyamatosan ugyanarra a megállapításra jutnak:

Ez már messze túllép a szlogenek világán - a legfrissebb adatok alapján 2024-re a generatív mesterséges intelligencia alkalmazása a vállalatok körében megduplázódik. A legszembetűnőbb produktivitásnövekedés az MI-vezérelt iparágakban tapasztalható, míg az építőipar még nem tart lépést ezzel a fejlődéssel. Ez a helyzet egyszerre hordoz magában kockázatokat és új lehetőségeket.

Megkérdeztük Nyegest, hogy konkrétan mire is jó most a mesterséges intelligencia az építőiparban. Először a költségvetés és klasszifikáció területét emelte ki. A magyar piacon is tipikus probléma, hogy a költségtervezésben a táblázatok és PDF-ek egymásra csúsznak.

Az MI-vel segített klasszifikáció, mint például a UniClass rendszer, lehetővé teszi a tételek összehasonlítását, ami jelentős mértékben csökkenti a variabilitást a kiírás-ajánlat-kivitelezés folyamatában. A szakértő véleménye szerint ez nem egy forradalmi újítás, hanem inkább egy fokozatos fejlődés, amely révén

A második lényeges aspektus az ütemterv-ellenőrzés és a kockázatok előrejelzése. Nyerges rámutat, hogy a gépi "olvasás" nem csupán a gantt-diagramokra terjed ki, hanem integrálja a műszaki naplókat, az információkéréseket (RFI-k) és a változáskezelést is. Ezzel világosan láthatóvá válik, hogy hol akad el a kritikus útvonal, és hol tapasztalhatóak szakági erőforrások torlódásai. Az mesterséges intelligencia itt nem jósdai szerepben, hanem inkább asszisztensként működik: felveti a lehetséges problémákat, összehasonlítja az adatokat és priorizálja a teendőket. A cél nem egy "vow-élmény" megteremtése, hanem az, hogy a döntéshozók gyorsan és megalapozottan tudjanak reagálni a felmerülő kihívásokra.

A harmadik alkalmazási terület a terepi minőségbiztosítás, amelyet a szakértő ironikus kedvességgel "adat a sárban" névvel illetett. A képfelismerés és a mobil CDE (Common Data Environment, közös adatkörnyezet) ötvözésével a hibajegyek helyspecifikusan és időbélyeggel ellátva kerülnek vissza a modellbe. Nyerges hangsúlyozta, hogy itt nem a technológiai újdonságok vonzereje a lényeg, hanem az, hogy a hibák gyorsabb azonosítása és javítása révén csökkentsük az átfutási időt. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kivitelezés során azonnal észlelhetjük, mi nem működik megfelelően, így elkerülhetjük a hetekig tartó várakozást, amíg valaki a papírok összevetésével foglalkozik.

A negyedik terület az üzemeltetés és a digitális iker, amelyről Nyerges kifejtette:

Az építési szektor igazi fejlődése akkor következik be, amikor a technológiai újítások harmonikusan összeolvadnak a pénzügyi tervezéssel és az üzemeltetési folyamatokkal, így egy közös nyelvet alkotnak.

A jó digitális iker nem csupán egy látványos 3D-s modell, hanem egy dinamikus adatáramlás, amely magában foglalja a fogyasztási szokásokat, a meghibásodás valószínűségeit és a karbantartási prioritásokat. A mesterséges intelligencia segítségével jelentős előrelépést érhetünk el abban, hogy meghatározzuk, mit, mikor és miért érdemes karbantartani. Ezáltal a karbantartási folyamatok nemcsak hatékonyabbá válnak, hanem proaktív megközelítést is lehetővé tesznek, amely csökkenti a váratlan leállások kockázatát.

Az Indexnek adott interjújában az építőipari innovátor kifejtette, hogy a hazai szakmai környezetben a "mi működik hétfőtől?" kérdés vált a legfontosabbá. Az AI Summit Budapest 2025 esemény kapcsán készült beszámolókban számos gyakorlati példát emeltek ki, amelyek bizonyítják, hogy a mesterséges intelligencia az építkezések világában már nem csupán egy távoli jövőbeli lehetőség, hanem egy valós, működő eszköz.

A generatív MI stratégiai és szervezeti bevezetési pontjait pedig év elején vették sorra szakmai fórumokon, külön kitérve a vállalati governance és a licenc, adatköltség kérdésére. Nyerges szerint ezek lényege: a siker folyamat- és adatmunka, nem pusztán szoftverbeszerzés. Tehát hiába vásárol egy cég drága szoftvert, ha nincs mögötte tiszta folyamat és jó minőségű adat.

Megkerestük a részleteket arról, hogy az INFOTÉR CONTECH 2025 konferencia AI-szekciói milyen izgalmas lehetőségeket kínálnak a résztvevők számára. Nyerges kifejtette, hogy az esemény fókuszában az építőipari folyamatok állnak, és a kétnapos program során a témák szorosan kapcsolódnak egymáshoz, így erősítve a résztvevők tapasztalatait és tudását.

A nyitónap plenáris szakaszában Stepjan Mikulić "Artificial Intelligence in Architecture Engineering and Construction" előadása jelöli ki az irányt, majd délután egy négyórás, gyakorlati workshop viszi tovább a résztvevőket a hétfőtől alkalmazható példákig és eszközláncokig.

A nap "védőhálóját" a Digitális biztonsági öv szekció biztosítja, amely az adat- és kiberbiztonsági kihívásokat célozza meg az építőipari környezetben. A következő napon a figyelem a szervezeti alkalmazkodásra és az urbánus léptékre terelődik: egy külön blokk foglalkozik azzal, milyen állapotban van az AI-adaptáció az építőiparban, ami után egy szakmai panel mélyebben elemezni fogja a vállalatok gyakorlatát és a felmerülő dilemmákat. Ezt követően az AI szerepe az urbanizációban és a magyar okos városok szekciók azt a célt szolgálják, hogy bemutassák, miként integrálhatók az iparági tapasztalatok a városi rendszerek fejlesztésébe.

A szakértő említette azt is, hogy más nemzetközi kutatók milyen szempontok szerint közelítik meg a problémát.

Lakhani véleménye szerint az mesterséges intelligenciát (MI) kulcsfontosságú vezetői képességgé kell átalakítani. Ginni Rometty, az IBM egykori CEO-ja már korábban hangsúlyozta, hogy az MI nem helyettesíti az emberi munkát, viszont azok a szakemberek, akik kihasználják az MI nyújtotta lehetőségeket, előnyre tesznek szert azokkal szemben, akik nem élnek vele. A legfrissebb vállalati teljesítménymutatók is azt jelzik, hogy ez a tendencia egyre inkább erősödik.

Yann LeCun, a Meta kutatója kiemeli, hogy a mesterséges intelligenciát nem szabad pusztán helyettesítőként felfogni, hanem inkább egy partnerségi viszonyként, amelyben az ember továbbra is a vezető szerepet tölti be az intelligens rendszerek mellett. Nyerges Viktória véleménye szerint ezek a nemzetközi tapasztalatok tökéletesen alkalmazhatóak a magyar építőiparra is: aki most nem kezd el tanulmányozni és kísérletezni, az könnyen lemaradhat a fejlődésben.