Új irányvonal az egészségpénztárak világában: az Országgyűlés lényeges döntést hozott!

Azonnal felhasználhatóvá válnak a pénztári tagok és a munkáltatók befizetései az összes területen, így mostantól nem kell fél évet várni az önsegélyező szolgáltatások kifizetésére sem.
Nagy horderejű változásról döntött az Országgyűlés az önkéntes egészségpénztárak kapcsán: a jogszabályváltozás értelmében a megszűnik az önsegélyező szolgáltatásokra vonatkozó 180 napos várakozási idő.
A bejelentett változás kulcsfontosságú, hiszen eddig az egészségpénztári tagok a saját és a munkáltatójuk által befizetett tagdíjakat csupán a hagyományos pénztári szolgáltatások, például orvosi kezelések vagy gyógyszerszámlák fedezésére használhatták fel bármikor. Ezzel szemben a rendkívül népszerű és sokféle önsegélyező szolgáltatás esetében a pénzeszközök felhasználására csak azok számára volt lehetőség, akik legalább fél éve rendelkeztek a számlájukon lévő összeggel.
A következő önsegélyező szolgáltatásokra eddig 180 napos limit vonatkozott:
Váradi Péter, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) alelnöke, a Prémium Egészségpénztár vezető stratégiai tanácsadója a döntésről azt mondta: "E változásnak köszönhetően a tagok a korábbinál sokkal egyszerűbben, rugalmasabban, igényeikhez alkalmazkodva használhatják fel a számlájuk egyenlegét. Ez többek között a szeptemberi iskolakezdéskor is jól jön majd, hiszen a beiskolázási költségek éppúgy elszámolhatóak, mint a felsőoktatási tandíj, de a kasszák az eseti kifizetésekkel olyan élethelyzetekben is azonnali segítséget tudnak nyújtani, mint egy gyermek születése vagy egy temetés költségeinek fedezése."
Az időkorlát eltörlése szintén jó hír azok számára, akik a jelzáloghitel-törlesztésükhöz vették igénybe az egészségpénztári lehetőséget.
Az ÖPOSZ alelnöke kiemelte, immáron azoknak is megéri belépni egy egészségkasszába, akiknek nincsenek jelentős egészségügyi kadásaik, viszont az önsegélyező szolgáltatás keretén belül számolnák el a lakáshitelüket.
Az egészségpénztári szektor szolgáltatásainak legjelentősebb költségeit az egészségügyi ellátások és a gyógyszerek vételára képezi, amelyekre a pénztártagok kiadásainak több mint 75%-át fordítják. Bár a lakáshitelek törlesztéséhez igénybe vehető támogatást kérők száma még viszonylag alacsony, a tendencia folyamatos növekedést mutat: a részesedésük 2022-ben 2,2%-ról tavalyra 3,1%-ra emelkedett.