A kisnyugdíjasok és alacsony jövedelműek védelme érdekében módosulnak a végrehajtási szabályok.

"A jogalkotó szándéka az volt, hogy a törvény nem csupán a tartozások eltüntetésére fókuszáljon, hanem a méltó megélhetés biztosítására is, még akkor is, ha valaki tévedett." – ezzel a céllal készült el az új végrehajtási szabályozás. Nézzük meg, miként valósul mindez meg!

Július 1-jétől fontos változás lép életbe a jövedelemből - így különösen a nyugdíjból - történő végrehajtási levonások szabályozásában. Az új törvény alapján a végrehajtás alól mentesített összeg immár nem fix forintösszeg lesz, hanem a mindenkori nettó minimálbér 60 százalékához igazodik. Ez kiszámíthatóbb és igazságosabb védelmet jelenthet a leginkább sérülékeny társadalmi csoportok számára.

Mit jelent mindez a gyakorlatban?

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) meghatározza, hogy mennyi pénzt lehet levonni a munkavállalók béréből vagy a nyugdíjakból, amennyiben valaki adósságot halmozott fel, legyen szó akár hitelről, tartásdíjról vagy közműdíj elmaradásáról. Korábban a levonás alá nem eső összeg fixen 60 000 forint volt. Azonban az új szabályozás értelmében 2025. július 1-jétől ez az összeg automatikusan a nettó minimálbér 60%-ára emelkedik. A 2025. július 1-jén érvényes minimálbér alapján ez már 116 029 forintot jelent.

Természetesen! A kérdésedre válaszolva, a „Mi változik?” kifejezés többféleképpen is megfogalmazható. Íme néhány alternatíva: 1. Milyen átalakulások történnek? 2. Miben mutatkozik meg a változás? 3. Mi az, ami új irányt vesz? 4. Milyen módon alakulnak át a dolgok? 5. Milyen új fejlemények várhatóak? Ezek a megfogalmazások mind a változás különböző aspektusaira utalnak, és lehetőséget adnak a téma mélyebb kifejtésére. Ha bármilyen specifikusabb terület érdekel, szívesen segítek!

Korábban, ha valakinek alacsony volt a nyugdíja vagy a bére, és inkasszót rendeltek el, a korábbi számítások alapján a 60 000 Ft-os mentesség nem biztosította a KSH vagy más elemzőintézetek által megállapított létminimum szintjét. Az új szabályozás célja, hogy ezt a problémát orvosolja.

Természetesen! Íme egy egyedibb megfogalmazás a "Főbb változások" kifejezésre: **Kulcsfontosságú átalakulások:**

A mentesített összeg nem állandó, hanem a nettó minimálbér 60%-ának megfelelően alakul.

Ez a juttatás automatikusan növekszik a minimálbér emelkedésével, így nincs szükség külön törvénymódosításra minden egyes alkalommal.

* A levonás csak a fenti összeg feletti részre vonatkozhat.

A levonás maximális mértéke továbbra is 33%, azonban bizonyos kiemelt helyzetekben, mint például tartásdíj-tartozás esetén, ez akár 50%-ra is emelkedhet.

Hogyan mutatkozik meg ez egy kisnyugdíjas esetében?

Képzeljük el, hogy valaki havi 180 000 Ft nyugdíjat kap. Ezzel szemben a nettó minimálbér 60%-a 116 000 Ft, ami azt jelenti, hogy a végrehajtás csak a 180 000 Ft és a 116 000 Ft közötti 64 000 Ft-os különbözetből vonhat le. Ebből a különbözőből maximum 21 120 Ft (a levonás mértéke 33%) kötelezően levonható.

Régebben, ha a mentesített összeg például 60 000 Ft-ra rúgott, akkor akár 40-50 ezer forintot is levonhattak belőle. Most viszont ez a levonható összeg érezhetően csökkenni fog, ami sokak számára valódi megkönnyebbülést hozhat.