A magyar bor jövője válságos helyzetben? – Szakértői vélemény a súlyos szőlőfertőzés hátteréről

Vészes ütemben terjed az aranyszínű sárgaság nevű fitoplazmás szőlőbetegség, amely komoly fenyegetést jelent a magyar borászat jövőjére. A kórokozót az amerikai szőlőkabóca terjeszti, és már szinte minden hazai borvidéken fellelték a fertőzést. Sok szakértő ezt a helyzetet a 19. századi filoxéravészhez hasonlítja, amely során a szőlőültetvények kétharmada megsemmisült Magyarország területén. A borászat és a szőlőtermesztés jövőjéről Tarsoly Róbertet, a Zalai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnökét kérdeztük.

Az egész magyar szőlő- és bortermelést veszélybe sodorhatja a szőlőültetvényeken megjelent aranyszínű sárgaság nevű betegség, amelyet az amerikai szőlőkabóca terjeszt. A Nébih adatai szerint Magyarországon 22 borvidékből 17-ben már igazoltan jelen van a kórokozó. A legsúlyosabban Zala, valamint a Balaton környéki területek érintettek. A szakértők joggal tartanak attól, hogy a fertőzés terjedése a 19. századi filoxéravészhez mérhető pusztítást okozhat.

A legnagyobb fertőzöttséggel küzdő területek közé tartozik a Zalai, a Badacsonyi, a Somlói és a Soproni borvidék, amelyek egyben a magyar borászat sokszínűségének alapját is képezik. A helyzet komolyságáról Tarsoly Róbert szőlész-borászt, a Zalai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnökét faggattuk.

Tarsoly Róbert véleménye szerint az aranyszínű sárgaság gyors elterjedésének hátterében az áll, hogy az amerikai szőlőkabóca egyre kedvezőbb életkörülményeket talál a Kárpát-medencében. Ahogy ez a rovar terjed, újabb területeket fertőz meg. Az amerikai szőlőkabóca a növények között terjeszti a fitoplazmát, egy kórokozót, amely súlyos betegségeket idéz elő a szőlőültetvényekben.

- emelte ki a szakértő a hirado.hu számára.

A borász kiemelte, hogy az aranyszínű sárgaság problémája nemcsak hazánkban, hanem a határokon túl is jelentkezik, például Szlovákia déli területein, Szlovéniában, Horvátországban és Ausztria déli régióiban. A helyzet komolyságát jól illusztrálja, hogy az ő szavai szerint Zala megyében nincs olyan szőlőültetvény, ahol ne bukkantak volna fertőzött tőkék nyomára.

A borász szerint a helyi gazdák önkéntes csoportokba szerveződve próbálják felderíteni a fertőzött területeket. Aki egyszer látta, milyen pusztítást végez az aranyszínű sárgaság, az tudja: a levelek elsárgulnak, a hajtások elszáradnak, a fürtök torzulnak, míg végül örökre eltűnik a termés.

Az aranyszínű sárgaság, ez a ravasz betegség, komoly kihívások elé állít minket. Tarsoly Róbert rámutat, hogy a lappangási idő akár három évig is eltarthat, így a látszólag egészséges ültetvényekben is rejtőzhet a kórokozó. A szakértő hangsúlyozza, hogy jelenleg nem állnak rendelkezésünkre részletes információk a kórokozó életmódjáról, ezért elengedhetetlen, hogy támogassuk a betegség kutatásának és fejlesztésének előmozdítását. Ez kulcsfontosságú lépés a jövőbeli megoldások keresésében.

Ahogyan említette, 2024-ben a korai szüret következtében nem volt lehetőség hatékony védekezésre az amerikai szőlőkabóca ellen, mivel ebben az időszakban tilos a vegyszerek alkalmazása. Így a rovar szabadon szaporodhatott, és a tavalyi fertőzések idén jelentős mértékben megmutatkoztak.

Hozzátette, hogy az idei csapdázások adatai valamelyest megnyugtatók, ugyanis kevesebb amerikai szőlőkabócát fogtak, mint tavaly, de a veszély továbbra is fennáll. A klímaváltozás ráadásul a kártevőnek is kedvez, az enyhe telek miatt a kabócák tojásai nem pusztulnak el, így a populáció évről évre újra megerősödik.

- fogalmazott a borász, miközben a napfény átszűrődött a szőlőtőkék között.

Tarsoly Róbert szerint a védekezés két legfontosabb lépése a fertőzött tőkék azonnali megsemmisítése, illetve az amerikai szőlőkabóca populációjának visszaszorítása. Utóbbihoz ma már léteznek engedélyezett rovarölő szerek, köztük olyanok is, amelyek a szüret utáni időszakban is bevethetők. A szakember ugyanakkor úgy látja, hogy az elhagyatott területeken terjedő aranyszínű sárgaság rendkívül nagy problémát okoz.

"Bárhogy is próbálom megóvni a saját földemet, a szomszédos területről mindig visszatér a kabóca. A gond gyökerei gyakran az elhagyott szőlőültetvényekben és az út menti vadszőlőkben keresendők, amelyek biztos menedéket nyújtanak a kártevők számára. Ezen problémák megszüntetése nélkül a saját táblámon belüli hatékony védekezés szinte lehetetlenné válik" - fejtette ki véleményét.

A Hegyközségi Tanács egy új programot indított, amely a kormányzati támogatás révén az elhanyagolt ültetvények rehabilitációjára összpontosít. Tarsoly Róbert hangsúlyozta, hogy ez egy hosszú távú folyamat, de ha a termelők együttműködnek, van esély a sikerre.

Tarsoly Róbert hangsúlyozta, hogy az aranyszínű sárgaság betegség nem válogat, minden szőlőfajtát érinthet. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a különböző szőlőfajták ellenállósága eltérő, így van remény a védekezésre.

Mint mondta, saját ültetvényeiken is tapasztalták, hogy a shiraz szőlőfajták még a nagyon fertőzött közegben is rendkívül kevés tünetet mutatnak.

Ez a felismerés a jövőben gyökeresen megváltoztathatja a fajtaszerkezetet. Az ültetvények újratelepítése során a termelők kénytelenek lesznek a rezisztensebb fajták irányába lépni, még akkor is, ha ez a hagyományos borvidéki karakterek átalakulását vonja maga után.

A szakértők napjainkban egyre inkább párhuzamot vonnak az aranyszínű sárgaság és a filoxéravész között, amely a 19. század végén a magyar szőlőültetvények kétharmadát tette tönkre.

- fogalmazta meg Tarsoly Róbert.

A borász felidézte, hogy az amerikai szőlőkabócát 2006-ban Csurgón találták meg először, míg az aranyszínű sárgaságot 2013-ban Lenti térségében azonosították. Azóta a kórokozó fokozatosan terjedt el, és mára gyakorlatilag az ország borvidékeinek döntő részében jelen van.

Ahol a szőlőültetvények tagolt, kisebb parcella formájában terülnek el, mint például Zalában, ott a védekezés különösen kihívásokkal teli. Ezzel szemben a tágas, egybefüggő ültetvényeken sokkal átgondoltabban és hatékonyabban lehet fellépni a károsítók ellen.

A szakember aggodalmát fejezi ki, hogy az aranyszínű sárgaság különösen a kistermelők helyzetét súlyosan fenyegeti. Ezek a kis birtokok gyakran elszigetelt területeken találhatóak, és sok esetben a szükséges védekezési eszközök is hiányoznak. "A kistermelői struktúra rendkívül sebezhetőnek tűnik, pedig ez a magyar szőlő- és borkultúra elengedhetetlen része" - tette hozzá.

Tarsoly Róbert véleménye szerint az aranyszínű sárgaság következményei olyan súlyosak lehetnek, hogy egész szőlőterületek és fajták tűnhetnek el a térképről. Az ültetvények szerkezete és a borvidékek arculata komoly átalakuláson mennek keresztül, sőt, a magyar borkultúra jövője is kérdésessé válik. E kihívások leküzdése érdekében az összefogás elengedhetetlenül fontos.

Az aranyszínű sárgaság nem csupán a bor minőségét befolyásolja, hanem sokkal inkább a mennyiségi hozamokra gyakorol drámai hatást. A beteg tőkék, amelyek nem képesek termést hozni, komoly kihívások elé állítják a bortermelőket, akik így jelentős hozamkieséssel kénytelenek számolni.

A szakértő véleménye szerint a magyar borágazat egyik jelentős kihívása, hogy a borok ára alacsony szinten stagnál, holott a minőségük alapján sokkal magasabb értéket mutathatnának.

Tarsoly Róbert szerint most rendkívül nehéz időket élnek meg a szőlő- és bortermelők, de nem tartja kilátástalannak a jövőt. "Nagyon nagy munka, nagyon az elején vagyunk, de bízom benne, hogy sikeresek tudunk lenni. Csak közösen lehet eredményt elérni, ez egy hosszú folyamat lesz."

A magyar borvidékek történelme tele van küzdelmekkel, jégverésekkel, aszállyal, filoxérával, az aranyszínű sárgaság pedig újra próbára teszi mindazt, ami az évszázadok alatt felépült. De ha van valami, amiben a borászok mindig is hittek, hogy a szőlő újra kihajt, ha elég türelemmel és kitartással gondozzák.