Viski József, az Agrárminisztérium államtitkára, aki a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokért felel, számos lényeges támogatási lehetőséget ismertetett. - Fotó: Pelsőczy Csaba
Az elmúlt évek gazdálkodását meghatározó környezeti körülmény az aszály. A 2024-es és a 2025-ös év növénytermesztése is komoly károkat szenvedett a klímaváltozás következtében. Miközben az aszálykár-kifizetés lehetőségei sokakat foglalkoztatnak, és élnek, éltek is vele, a gazdaságátadásokat ösztönző támogatási környezet lehetőségeiről is érdemes beszélni. A témával kapcsolatban Viski József, az Agrárminisztérium agrár- és vidékfejlesztési támogatásokért felelős államtitkára beszélt.
A Magyar Mezőgazdaság cikkét szemléztük, melyben Viski József, az Agrárminisztérium agrár- és vidékfejlesztési támogatásokért felelős államtitkára válaszolt a feltett kérdésekre.
A múlt évben hazánk kukoricatermesztése komoly aszálykárok következtében szenvedett, és az idei évben is a magas hőmérséklet és a csapadékhiány nehezíti a helyzetet. Tavaly hány gazdálkodó nyújtott be támogatási kérelmet, és miként alakultak a kifizetések ezen a területen?
2024 során a kukoricatermesztők körülbelül 283 ezer hektáros területet jelentettek, amelyet különféle károk értek. Ebből a területből mintegy 260 ezer hektárt sújtott aszály, ami jelentős problémát jelentett a gazdálkodók számára. A kárenyhítési alap keretében a 2024-es évre vonatkozóan 25,6 milliárd forintot folyósítottak az aszálykárok kompenzálására, amely kifizetésére 2025 márciusában került sor.
A kukoricatermelők összesen 14,8 milliárd forintnyi támogatásban részesültek. Kiemelten fontos azonban, hogy tisztázzuk a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer keretein belüli kifizetési folyamatokat. Különbséget kell tenni a 2012 óta működő agrárkár-enyhítési alapból származó kárenyhítő juttatások és az eseti kockázatkezelési intézkedések keretén belül végrehajtott kifizetések között. A károsult termelők az Államkincstár elektronikus kárbejelentő rendszerén keresztül tudják bejelenteni a bekövetkezett károkat. Az agrárkár-enyhítési eljárás keretében, ha a bejelentett károk jogosnak bizonyulnak, a juttatások kifizetése a tárgyévet követő év március 31-ig megtörténik.
A hazai források mellett az uniós krízisalap is hozzájárult a kifizetésekhez, és a támogatás folytatódik. Milyen összeg állt rendelkezésre a keretből?
Tekintettel arra, hogy a kárenyhítő juttatás csupán a termelők kárának egy részét kompenzálta, az Agrárminisztérium a 2024-es aszálykár következményeinek kezelésére az EU krízisalapjának igénybevételét kérte. Az Európai Bizottság 2025 márciusában úgy határozott, hogy összesen 16,2 millió eurónak megfelelő forrást biztosít a magyar mezőgazdasági termelők támogatására. Ezt a támogatást azok a kukoricatermelők igényelhetik, akik a 2024-ben benyújtott egységes kérelmük alapján legfeljebb 150 hektáros területtel bírnak, és ezen belül legfeljebb 50 hektár kukoricát termelnek. A rendelkezésre álló keretösszeg teljes mértékben a jogosult gazdálkodók között kerül felosztásra.
Az idei évben július 1. és 15. között nyílt lehetőség az aszálykárral összefüggő támogatási kérelmek benyújtására. Mennyiségileg hány bejelentés érkezett ebben az időszakban?
A kérdésben érintett támogatás az előzőleg említett eseti kockázatkezelési intézkedések kategóriájába tartozik, melynek finanszírozása az uniós mezőgazdasági válságtartalék révén valósul meg. Itt nem kárbejelentésekről van szó, hanem a 2024. évi kukoricaaszály miatt elérhető egyszeri kompenzációs lehetőségről, valamint a kapcsolódó támogatási kérelmekről. A benyújtott kérelmek száma meghaladta a 58 500-at.
Idén milyen részletekben változott a kifizetési rendszer?
A kormányzat elköteleződött a kertészeti szektor támogatása mellett, még a nehézségek közepette is. Ennek érdekében az agrártárca az ágazat szereplőivel folytatott konzultációt követően, a tavalyi évben tapasztalt rendkívüli tavaszi fagyhelyzetre való tekintettel lehetőséget biztosított a kárt szenvedett szőlő- és gyümölcstermelők számára az előlegfizetés igénybevételére.
Így összesen 1,45 milliárd forint érkezett a károsult gazdákhoz.
Ez a módosítás újabb lépés a termelők pénzügyi stabilitásának erősítése érdekében tett intézkedéseink sorában. Fontos megjegyezni, hogy az érintetteknek kifizetett előleg összege beszámít a 2025-ös kárenyhítési évben igényelhető juttatásba. Ezért elengedhetetlen, hogy azok a termelők, akik előrehozott kifizetésben részesültek, időben teljesítsék a kárenyhítő hozzájárulás befizetését, és ne feledjék benyújtani a kárenyhítő juttatás iránti kérelmüket.
Ezek hiányában ugyanis elveszítik a kárenyhítő juttatásra való jogosultságot. A káraik után a kárenyhítő juttatás fennmaradó részét a megszokott eljárás keretében, 2026 márciusában kapják majd kézhez. Az agrártárca az említett intézkedés mellett a tavalyi aszályhelyzet kapcsán említettekhez hasonlóan a fagykár tekintetében is indítványozta uniós többletforrás biztosítását a közös krízisalapból az Európai Bizottságnál.
Idén júliusban elindult a gazdaságátadási együttműködés támogatására vonatkozó pályázati felhívás, amely új lehetőségeket kínál a vállalkozások számára. A pályázók számára elérhető támogatási összeg igen vonzó, de a pontos értékek az adott pályázati kiírástól függenek. Az érdeklődés pedig rendkívül magas, hiszen a gazdasági együttműködések erősítése és a fenntartható fejlődés érdekében sokan szeretnék kihasználni ezt a lehetőséget.
A generációváltás az agráriumban nem csupán hazánkban, hanem az egész Európai Unió területén komoly kihívást jelent. A fiatalabb generációk belépése a mezőgazdaságba nemcsak a vidéki közösségek életéhez, hanem a termelés fenntartásához és az agrárinnováció előmozdításához is elengedhetetlen. A szaktárca már felmérte, hogy ez a folyamat nem csupán demográfiai kérdés, hanem egy kiemelten fontos szakpolitikai feladat is, melynek megoldása alapvetően befolyásolhatja a jövő mezőgazdasági táját.
A gazdaságátadás folyamata rendkívül összetett kihívásokkal jár, amelyek pénzügyi, adminisztratív és jogi aspektusokat egyaránt magukban foglalnak. A közelmúltban, januárban életbe lépett az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvény végrehajtási rendelete, amely kulcsfontosságú lépés a mezőgazdaság generációs megújulásának előmozdításában. Ez a törvény nemcsak a generációk közötti együttműködést ösztönzi, hanem hozzájárul a gazdatársadalom fiatalításához is. Emellett, a generációváltás sürgető szükségességét figyelembe véve, anyagi ösztönzőkre is szükség van. Ebből kifolyólag, júliusban közzétett felhívásunk célja a gazdaságátadás és a generációváltás támogatása, hogy megkönnyítsük a mezőgazdasági szereplők számára ezt a fontos átmenetet.
A gazdaságátadáshoz kapcsolódóan mind az átadók, mind pedig az átvevők számíthatnak az átadott üzem méretétől függően, 4 millió és 20 millió forint közötti általány jellegű támogatásra.
Ez a vissza nem térítendő támogatás új lehetőségeket nyit meg a mezőgazdasági vállalkozások számára, lehetővé téve számukra a fenntartható működést és fejlődést a fiatal generációk hozzájárulásával. A támogatás célja a gazdaságok zökkenőmentes átadásának elősegítése, valamint az átruházással és átszállással kapcsolatos folyamatok támogatása. A legutóbbi benyújtási időszakban 653 kérelem érkezett, és az elkövetkező hetekben legalább ennyi új pályázatra számítunk.
Milyen előfeltételek szükségesek a gazdaságátadó és a gazdaságátvevő esetében, és hogyan támogatja ez a gazdaságátvevő fiatal munkáját?
A gazdaság átadásának lehetősége azok számára nyitott, akik elérték az öregségi nyugdíjkorhatárt, vagy annak közelében állnak, legyenek ők mezőgazdasági őstermelők vagy egyéni vállalkozók, akik mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. A gazdaság, amelyet átadnak, minimum 10 ezer STÉ üzemmérettel vagy legalább 10 000 euró árbevétellel kell rendelkezzen, és fontos, hogy a területen legalább egy évtizeden keresztül mezőgazdasági termelői tevékenységet folytattak.
A gazdaságátadónak és a gazdaságátvevőnek egyaránt rendelkeznie kell gazdaságátadási szándéknyilatkozattal a támogatási kérelem benyújtásakor. A gazdaság átvevőjének 50 évesnél fiatalabbnak kell lennie és szakirányú végzettséggel kell rendelkeznie. A gazdaságátadás folyamatában kötelezően együtt kell működni gazdaságátadási szaktanácsadóval vagy falugazdásszal, de a felek kérhetik a KAP Hálózat vidék- és térségfejlesztés-támogató egységének a segítségét is a zökkenőmentes lebonyolítás érdekében.
A gazdaságátadási együttműködés során kiemelkedő fontosságú, hogy a gazdaságátadó a meghatározott mentorálási időszak alatt támogassa az átvevőt a gazdaság zavartalan működéséhez szükséges alapfeltételek megteremtésében. Ez az időszak kiváló lehetőség arra, hogy a gazdák átadják az évtizedek alatt felhalmozott értékes tapasztalataikat, így biztosítva az üzleti és pénzügyi kapcsolatok folytonosságát, valamint a termeléssel összefüggő gazdasági döntések megalapozott meghozatalát - fogalmazott Viski József.
