A munka nem mindig biztosítja a megélhetést – aggasztó statisztikák az EU-ban – HR Portál

Az Eurostat legújabb jelentése alapján 2024-re az uniós munkaerő 8,2%-a, azaz minden tizenkettedik dolgozó, szegénységi kockázattal néz szembe. A nők helyzete némileg kedvezőbb, mint a férfiaké, azonban a különbségek az egyes országok között drámaiak. Ezek a statisztikák egy fontos üzenetet hordoznak: a munka melletti lét már nem garantálja a nélkülözéstől való védettséget.

Bár sokan aktívan dolgoznak, az Európai Unió területén még mindig milliók találják magukat a szegénység szélén. Az Eurostat legújabb statisztikái alapján a munkavállalók 8,2%-a szembesül a szegénység kockázatával, ami azt mutatja, hogy a munka nem mindenhol garantálja a biztos megélhetést. A helyzet különösen aggasztó Luxemburgban, míg Finnországban a legkedvezőbb körülmények uralkodnak.

A "Key Figures on European Living Conditions 2025" című kiadvány részletes betekintést nyújt az európai életkörülmények sokszínűségébe. A dokumentum elemzi a jövedelemeloszlást, az egyenlőtlenségeket, a munkaterhelést, a gyermekellátást, az egészségi állapotot és a diszkrimináció különböző aspektusait. Az egyik legmegdöbbentőbb megállapítás a "dolgozói szegénység" jelenségének kiterjedtsége, amely rávilágít arra, hogy sok munkavállaló, hiába dolgozik, mégsem képes biztosítani a megélhetését.

A szegénység kockázata nem csupán a munkanélkülieket vagy az alacsony munkaintenzitású háztartásokban élőket érinti. 2024-ben az uniós lakosság 8,2%-a, akik legalább részmunkaidőben dolgoztak vagy önfoglalkoztatók voltak, szintén a szegénység árnyékában éltek. Ez a helyzet rávilágít arra, hogy a gazdasági bizonytalanság és a munkaerőpiaci kihívások szélesebb körben érintik az embereket, akik talán nem is számítanak magukra szegénynek.

A 2024-es évben a 18 éves vagy annál idősebb lakosság körében a szegénység kockázatának kitett munkavállalók aránya várhatóan jelentős figyelmet kap.

A legfrissebb statisztikák alapján a nők helyzete a munkaerőpiacon egy kicsit kedvezőbb, 7,3%-os arányukkal, szemben a férfiak 9,0%-os mutatójával. Azonban ez a különbség országonként jelentős eltéréseket mutat. 22 tagállamban a férfiak vannak nagyobb kockázatnak kitéve, míg Csehországban, Lettországban, Cipruson és Luxemburgban a nők esetében tapasztalható magasabb dolgozói szegénység. Németországban pedig a két nem aránya teljesen azonos, ami érdekes egyensúlyt mutat a munkaerőpiacon.

Romániában a legkiemelkedőbb nemi eltérést tapasztalták, ahol a férfiak 8,1 százalékponttal nagyobb valószínűséggel találkoznak a szegénység kockázatával, mint a női lakosság.

A tagállamok közötti eltérések figyelemre méltóak: Luxemburgban a legmagasabb, 13,4%-os arányt mérték, míg Finnországban a legalacsonyabb, mindössze 2,8%-ot. Ez rámutat arra, hogy még a leggazdagabb országokban is léteznek olyanok, akiknek a teljes munkaidős béréből nem sikerül biztos megélhetést kialakítaniuk.

A szegénység nemcsak a felnőtteket érinti: az adatok szerint a gyermekek, vagyis a 18 év alattiak körében a legmagasabb a szegénységi kockázat az Európai Unió 18 tagállamában. Ez azt jelenti, hogy sok család jövedelme - még ha van is dolgozó a háztartásban - nem elegendő ahhoz, hogy stabil anyagi hátteret biztosítson a gyerekeknek.

A legnagyobb különbség a gyermekek és a többi korcsoport között Magyarországon, Szlovákiában és Írországban figyelhető meg, ahol legalább 3,5 százalékponttal magasabb a gyermekszegénység aránya, mint a fiatal felnőtteké vagy az idősebbeké. Ezekben az országokban a fiatalok helyzete különösen aggasztó, hiszen a családok jövedelmi nehézségei közvetlenül befolyásolják a gyerekek életminőségét, oktatási lehetőségeit és jövőbeli esélyeit is.

A jelentés adatai egyértelműen rávilágítanak: a munka ma már nem feltétlenül jelent kiutat a szegénységből. A dolgozói szegénység sok tényezőn múlik - az alacsony béreken, a részmunkaidős vagy bizonytalan foglalkoztatáson, a magas megélhetési költségeken és a jövedelmi egyenlőtlenségeken.

A "Key Figures on European Living Conditions" kiadvány nem csupán az EU és EFTA-országok életminőségéről nyújt részletes áttekintést, hanem lehetőséget biztosít arra is, hogy összehasonlítsuk a különböző országok társadalmi és gazdasági fejlődését. Azonban a legújabb adatok aggasztó tendenciákat mutatnak: bár egyre többen dolgoznak Európában, sokan mégis a nélkülözés árnyékában élnek.